Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
E
- 147 - DÉZS EGYHÁZ ÉS ÁLLAM SZÉTVÁLASZTÁS A: lásd államvallá s. EGYHÁZI BÍRÁSKODÁ S: lásd szentszéke k. EGYHÁZI REND/EK /: lásd kleriku s. EGYHÁZI TIZ E C = tize d. EGYHÁZJO G /jus ecclesiastioum/: lásd kánonjog. EGYHÁZKERÜLE T: lásd egyházmegy e. EGYHÁZKÖZSÉ G: A katolikus egyházban a plébáno s vallási vezetése alatt álló terület /parochia, plébánia/, illetve hiveinek összessége, A katolikus hívőknek nincs beleszólási joguk ezen egyházigazgatási alapegységek ügyeinek intézésébe. Központjában a plébániatemplom áll, s bár emellett más templomok /magán- és temető kápolná k, az alárendelt, később alapitott leányegyházak — filiá k — templomai/ is lehetnek a gyakran több fal ut is magába foglaló parochiában, de azok külön kiváltság alapján vagy a plébános joghatósága alatt működnek. Plébánia alapításához egyedül az egyházmegy ét kormányzó, területileg illetékes püspö knek van joga, amihez az anyagi javakat a feudális korban földesurak vagy váro sok biztosították, és ezért ők kegyúri .jo gokat gyakorolhattak a kérdéses plébániában. Az egyházközség elnevezés eredetileg és szorosabban véve csak a protestán s egyházakra /volt/ használatos, ahol ez olyan szervezeti alapegység, amelyben a közös és nyilvános vallásgyakorlat céljából létrejött gyülekezet önkormányzati testületet alkot. Szervei: a választott egyháztanács /presbitériu m , konzisztórium/ -- a lelkés z és a református gondnok, illetve evangélikus felügyelő elnökletével, valamint a minden egyházi adót fizető tagból álló közgyűlés, EGYHAZMEGY E /dioecesis/: A római és görögkatoliku s. valamint a görögkeleti egyhá z szervezetében az az igazgatási
