Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
D
DXV - 134 den olyan államigazgatási ügyben, amelyet a saját tanácsa, vagy a felsőbb államigazgatási szervek /elsősorban a népbizto sok/ rendelkezései előirtak, Tevékenységi körük gyakorlatilag megegyezett az 195° után kiépült tanácsrendszer végrehajtó bizottsá gainak hatáskörével. — Bár a direktórium a tanács alá volt rendelve, szükség esetén teljes hatáskörében helyettesíthette is azt. Ezen megoldást a forradalmi átalakulás üteme, az intervenció miatt szinte óráról-órára változó helyzet, valamint az azonnali megoldást követelő problémák sokasága indokolta, — Lásd még: Szövetséges Központi Intéző Bizottsá g. DÍVÁ N: A török kormányzati egységek, a viláje tek és a szandzsá kok igazgatásának mintájául a birodalom központi szervezete szolgált, az előbbiek mintegy kicsinyített másai voltak az utóbbinak. A beglerb é gek hatásköre a kormány zat minden ágára kiterjedt, ezért mellette, akárcsak a szultáni udvarban, egy tanácsadó testület, ún, (üván működött. Tagjai közül a rangbéli elsőség a katonai parancsnoko kat /agákat, basi kat/ illette meg. Utánuk a vilájet polgári főtisztviselői: a kád i, a muft i és a defterdá r következ tek. Végül helyet kaptak a pas a bizalmasai, közöttük a magyar deá kok is, akik nemcsak papirra vetették uruk akaratát, hanem a magyar vonatkozású ügyekben tanáccsal is szol gáltak neki, A diván szerepe a tanácsadásra korlátozódott, a határozatot a beglerbég önállóan hozta. Ha jogilag nem is volt köteles a diván véleményét elfogadni, a gyakorlatban rendszerint megtette, Fontosabb kérdésekben kikérte tanácsosai véleményét, csak a kisebb jelentőségű ügyekben döntött megkérdezésük nélkül /ez általános elve volt a török állam bölcseletnek/, A diván mégsem volt állandóan és rendszeresen ülésező hivatal, a beglerbég akkor és ott hivta össze, ahol és amikor azt éppen jónak látta.
