Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
C
CEN - lo4 A legények utódai a céhek 1872. évi eltörlését követően a felsőbb fokon ipart tanuló seg é dek lettek. Lásd iskolá k I CENTURI O /latin/ = százado s. CENZO R: 1. Választói névjegyzéket vagyonbecslés /census/ alapján összeállitó tisztviselő. Lásd választó/jo g, 2. Előzetes könyvvizsgálatot végző személy. Lásd cenz úr a. CENZUALISTÁ K: A feudális föld.iáradé k formái közül munkával és terménnyel nem, hanem csak pénzzel /cenzu ssal. tax ával/ adózó jobbágyok megnevezése általában és különösen az örökös jobbágysá g korában. Lényegében azonosak voltak a taksás .jobbágyok kal. Ezenkivül létezett egy cenzualistának nevezett, tehát földhasználatáért pénzt fizető csoport a majorsági zsellére k rétegén belül is. CENZÚR A: A latin "censere" = 'vagyont megbecsülni, vélekedni' ige származéka. Magának a cenzúrának a jelentése: cenzori hivatal, szigorú vizsgálat, Ítélet; a középlati nban: fegyelem, erkölcsi szigor. — Mind egyházi, mind világi jelentéstartalommal ismert intézmény a feudális társadalom kialakulásától egészen napjainkig, 1, A katolikus kánon.jo gban egyházi büntetés, fenyités értelemben használták és használják, vagyis olyan "gyógyító büntetést" értenek alatta,amely a megkeresztelt, de bűncselekményt elkövető és makacs embert megfosztja lelki vagy a lelkiekkel összefüggő javaktól mindaddig, mig az makacsságával fel nem hagy és feloldást nem nyer az elkövetett bün alól, 2, Könyvcenzúra értelemben, ami a legismertebb a jelentésváltozatok közül, a könyvnyomtatás óta használatos és kezdetben szintén a katolikus egyházhoz kapcsolódott. Ugyanis VX, Sándor pápa a XV, század végén a reformációt
