Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

C

- lo5 CEN előkészítő egyházi és társadalmi mozgalmak térhódítása idején elrendelte a teológiai, politikai, tudományos és irodalmi müvek feletti ellenőrzést, egyházi átokkal, kiátkozással büntetve azokat, akik egyházi cenzúra nélkül jelentették meg müveiket. Ez a rendelkezés a XIX, század közepéig maradt érvényben, — A világi cenzúra bevezetésére az európai államokban — az abszolút monarchi

ákban — általában az ellenreformáció idején került sor, s egyre nyíltabban vált politikai intézménnyé, Magyarországon az egyházi könyvcenzúrát 1574-ben vezették be, a világit pedig a XVII, század végén, majd III» Károly rendelete alapján részleteiben is szabályozták 1715ben. Mária Terézia uralkodása idején a cenzúra mint intézmény állami hivatallá, s ezzel egyidejűleg elsősorban politikai jellegűvé vált, bár az egyházi cenzúrát továbbra is meghagyta, II, József viszont 1781-ben már teljesen kivette az egyház kezéből — annak erőteljes tiltakozása ellenére is -- és lehetővé tette a felvilágosodás szellemében fogant müvek megjelenését, sőt még a király személyének bírálatát is engedélyezte. A francia forradalom hatására viszont a cenzúrát ismét bevezette /1789/, majd halála után tovább szigorították, sőt a sajtótermékekre, az előadandó színházi darabokra és a magánlevelezésre is kiterjesztették. -- Az 1848. évi XVIII.tc, kimondta a cenzúra /az^előzetes vizsgálat"/ megszüntetését, A szabadságharc leverését követő neoabszolútizmu

s idején ismét bevezették, majd az X. és II. világháború alatt szintén sor került alkalmazására, főleg a magánlevelezés területén, -— A mai osztálytársadalmakban a cenzúrát alkalmazzák a rádió, a televízió, a színház és a film területén is, a könyvek előzetes bemutatása viszont szinte minden európai államban háttérbe szorult. 3. Használatos volt a "cenzúra" hazánkban egyetemi vizsga, szigorlat értelemben is, ez a jelentése azonban ma már elavult, CENZU

S: 1. A telkes jobbág

y, ezenkívül a kései feudá-