Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

C

- lo3 CÉH CÉHLEGÉN

Y: A középkori céhe

k keretei között dolgozó önálló mesterekhez elszegődő iparos tanuló, abban a remény ben, hogy mesterremek elkészítése után maga is mester, tel jesjogú céhtag lesz. Eleinte önállóan is dolgozhatott, a maga készítette munkadarab ára teljesen vagy részben őt 11 lette. Patriarchális viszonyban volt mesterével, aki gyakran még végrendelkezett is javára, hiszen utódjának tartót ta. -- Helyzetük a céhek bezárkózásával változik meg, Magyarországon a XV. század közepétől, Mesterréválásuk egyre nehezül; erre szolgál a költséges mesterremek, a néha háromszor ismételendő lakoma, a polgárjog, illetve ingatlanszerzés feltétele, a sokéves vándorlások előírása, a felvételi "céhtaksa." emelése, A legények gyakorlatilag bérmun kássá válnak, 13-15 órás munkaidejükből -- olykor kimondják — két órát dolgozhatnak a maguk számára, időbérben, ritkábban darabbérben. Megjelennek a legényfelvétel szigorított feltételei is, elterjed a megelőző ina

skodás — az önállósulást még egy fokozattal nehezítő — intézménye. A legények korábban nem alkottak külön szervezetet, csak egy idősebb "atyamester" nevelte, ellenőrizte őüct. Ahogyan azonban a céhek bezárkóztak előttük, úgy jelentek meg a legénytársaságok, az ún, legénycéhek. Ezek továbbra is a céh felügyelete alatt álltak, de már saját vezetőket is választottak, s a maguk közös érdekvédelmét tűzték ki célul. Intézték a munkaalkalmak elosztását, segélypénztárt tartottak fenn, gyámolítottak, a legényszálláson ellátták vándorló idegen társaikat. Nem tekinthetők viszont "osztályharcos" szervezeteknek; elzárkóztak a plebeju

s /később proletár/ rétegektől és a kontá

roktól is, holott sok titkon önállósuló legény szaporította emezek sorát, A legénycéhek egyre illuzórikusabb mesterréválási céljaik foglyai voltak, s Így érthető, hogy az ipari téren különösen torzult-elmaradott viszonyokat hordozó Magyarországon a legények még 1848-ban sem követelték a céhek eltörlését, /t'edig szabad iparűzésüket már egy 177o-es rendelkezés kimond ta./