Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

C

CÉH - loo munkát intézményesen, "mivlátó mesterek" ellenőrzésével biztosítják, a tanuló legén

yeket beavatják a mesterség titkaiba, fejlesztik a kézműipari technikát, A középkori ipar és művészet között valóban nincs merev határ /vö. ötvösök, képiró festők/. Ám Magyarországon a késői kialakuláshoz képest különösen hamar, már a XV, század közepetájától uralkodóvá válnak bezárkózás! törekvések. Növekszik a kontá

roknak minősítettek száma, s ezek olykor titokban önállósuló legények, mert a felvétel anyagi, tudásbeli követelményei, a polgárjog /s a vele járó ingatlan/ szerzése alól olykor kimondottan is csak a mesterek fiai, vejei mentesülnek. Bevezetik az ina

sidőt. Egyre kicsinyesebbek a törekvések a céhtagok vagyoni nivellálására: tiltják a többlettermelést, korlátozzák a legények számát, közös nyersanyagvásárlást irnak elő. A céhek kétirányú harca: a kontárok és a gazdagabb mestereknek a céhkeretek bérmunkás-szervezetté alakítására irányuló törekvéseivel szemben konzervatív intézménnyé teszi őket, s inkább rokonszenveznek már a városi patríciusok

kal, mint a plebeju

s vagy éppen paraszti elemekkel . Miközben igy megtört a magyarországi iparfejlődés, a céhek mennyiségi szaporodása korántsem zárult le, A kései feudális korban, s különös erővel a XVIII. században, egymás után alakulnak a mezőváro

si és fal

usi céhek, amelyek sok esetben nagybirtokos földesúrtól nyerték privilégiumaikat. Másrészt a céhek nem élvezték a rende

k s Mária Terézia óta a Habsburgok támogatását, sőt az előbbiek.az árdrágításaikra hivatkozva 1715-ben eltörlésüket sürgetik, s ha ez nem is következett be, azért egyfelől vármegy

ei ellenőrzés alá kerültek, másfelől a Habsburgok szorították őket az örökös tartományo

k ipari piacbiztositása érdekében. — A hazai céhfejlődés torzultsága ekkor több szinten jelentkezik. Egyrészt sok iparág még céhekbe sem szerveződött, ami egy általános fejletlenség tükörképe, s részben a korai bezárkózás következménye volt /Pesten és