Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

6/ A Jobbágyföld helyzete a közös földesuraság alatt

- 80 - V 6. A jobbágyföld helyzete a közös föl

de

auraság alatt. Heves megye jobbágyfalvainak kisebbik része egy-nagy birtokos földesur-egri püspökség, egri káptalan, Grassalko vits,Batthányi,

Butler,Keglevich stb. joghatósága alá tartó zott,a falvak nagyobb részében azonban több földesúr rendelkezett tulajdonjoggal.A többuras falvakban a közös őstől leszármazó földesurak közbirtokosságban éltek egymással.A falu egész határa,a beltelek és külső tartozékok,a parlag éppúgy, mint a szántóföld,rét,legelő,erdő,nádas, halászóviz eredetileg valamennyi földesúr közös földesurasága,közös joghatósága alatt állott.A parasztoktól évente beszedett terményszolgáltatásokat, a közös szérűre összehordott dézsmagabonát, a pénzjáradékot az urak utólag birtokarányuknak megfelelően osztották ezét egymás között, vagyis amelyik földesúr az őstől való leszármazás jogán az egész birtok felerészét örö költe,az a Jövedelemnek is fele részét kapta meg,aki viszont negyed-vagy nyolcadrész örököse volt, az a bevételekből is ebben az arányban részesedett. Amig ezt a közösséget meg nem szüntették,a birtokarány sem a beltelekben,sem a külső ha tárban semmiféle területi felosztásban nem jutott kifejezésre,hanem csupán nz osztozkodás során szabta meg a részesedés mértékét. Habár a birtokközösségben élő földesurak mindegyike megkapta az éwégi osztozkodás során a jobbágyszolgáltatá sokból az őt jogosan megillető részt,mégis a földesurak a közös jobbágyok mellett mindig törekedtek saját kizárólagos joghatásuk alatt élő jobbágyok megtelepítésére is.- A közös jobbágy robotszolgáltatását egy-egy földesúr nem tudta ész szerűen a maga céljára kihasználni,ezenkivül a majorgazdaságot sem lehetett megszervezni a közös joghatóság alatt levő falu határában.A robotnál mutatkozó nehézségek elhárítása céljából a földesurak olyan jobbágyokra kívántak szert tenni,akiknek szolgáltatásait egyedül ők maguk élvezhetik,s nem kell