Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

6/ A Jobbágyföld helyzete a közös földesuraság alatt

- 81 - V azokat a többi tulajdonossal megosztaniok.Az ilyen "különös" jobbágy megtelepítése sértette a többi tulajdonos érdekeit , hiszen közös tulajdonban volt az a belső telek,amelyre az e­gyetlen földesurak szolgáié jobbágy telepedhetett. Az ilyen jobbágy igényt tartott a közös javakra,az évenként kiosztott földjutalékra, de a közös területen termelt dézsmát mégsem a birtokközösségnek, hanem egyetlen földesúrnak fizette be.- A magánjobbágyságra törekvést, a különös jobbágyok betelepíté­sét meggátolni nem lehetett, főleg azért nem, mert a földes­urak mindegyike akarta és gyakorolta is azt. Különböző helyi szokások honosodtak meg arra nézve,hogy a közös földesuraság alatt élő községekben milyen körülmények között lehet magén­joghatóság alá telepedni. Magánföldesur alá telepedő jobbágy rendszerint nem szállhatja meg a falu közös földesuraság alatt levő belső telkeit,hanem legfeljebb a puszta,lakatlan házat foglalhatja el,vagy pedig a falu melletti közös gyöpön,pázsiton,régiesen páston építhet uj házat magánföldesuri szolgálat céljaira. Kisebb falvakban,ahol kevesebb a dézsmafizető jobbágy,megen­gedik a belterületen való megszállást is, magánföldesur alá. 1689-ben a debrői és ónodi uradalom falvaiban a "telkek nin­csenek felosztva,hanem aki amellyik ur neve alá akar tele ­pednl,szabadó8 vele és mingyárt ott mutatnak neki helyet, a­hol pusztát találnak,innét vagyon,hogy néha sokkal több a la­kos egyik ur részére,mint a másikéra,akár jobbágy telepedjék oda,akár szabad ember.A szabad emberek ide valő szállásában az is szokás,hogy aki idejő,akárhová szálljon is harmadnapig, de azzal egyik ur részére való sem lészen. Hanem harmadnap múlva amellyik urat vagy hadnagyot választja magának, annak­utánna arra a részre való lészen mindaddig,mig ezen faluból ki nem mégyen". 5 5' 1737-ben a Nyáry-birtokokat öröklő Haller, Orczy,Bossányi,Szunyogh és Török családok mátraalji birto kain,Abasáron és egyebütt "ezen szokás tartatott, hogy akár egy,akár más jobbágy egy vagy más helységben megszállani kí­vánt,akár pástos,akár /bel/telekben levő puszta házhelyekbe

Next

/
Thumbnails
Contents