Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

5/ A szabályos telekrendszer

- 67 - V Verpelét

. Földesurai a Haller,Orczy,Sághy, Tarródy, Hadica, Marsovszki, Ónodi, Bernáth családok. " Ezen helységnek ha tárjál éc telkei házhelyekre mind ekkoráig ki nem voltak mérve és szabva. Mivel egyaránt nincsenek földjei kiosztva , némelyeknek 10-25, és több darabokban is vannak földjeik ". Orczy jobbágyai együtt fizetendő 80 frton megváltják a konyhára valót és robotot,a többiek szükség szerint robotolnak, kilenced- és tizeddézsmát, továbbá 24-100 drb. tojást,2 - 4 csirkét,1-2 ice vajat adnak. Orczy a dézsmán kivül 15 cso mó finom dohányt is szed Jobbágyaitól,akik a 80 frt." taxát maguk között facultásuk /vagyoni erejük/ szerint istenes i— gazsággal felvetvén,elhozni köteleztetnek ". Az irtástelkek különböző terjedelmű szántótartozéka 10-45 hold között változik. 5. A szabályos t^lekrendezer• Bár a földközösség alapvető vonásaiban szöges el lentéte az irtástelek rendszerének, mégis a jobbágybirtok terjedelme szempontjából közös vonás bennük az, hogy a jobbágybirtok kiterjedése mindkét birtoklási rendszerben állandó mozgásban van és pedig a legtöbb esetben fölfelé irányuló mozgásban, vagyis a jobbágybirtok a földesúrtól függetlenül növelhető, A növekedést a földközösség rendszeré ben a közösség biztositja az igásökrök megnövekedett számához igazodó nagyobb kiosztás utján,az irtástelek rendszerében pedig maga az egyén növelheti birtokát uj területek kiirtása éa a szabad forgalmú irtásföldek megvásárlása utján. Nyugatdunántulon és a Kisalföldön a földközösség a 18. század elején nem vált uralkodó birtoklásformává. Itt a török korszak pusztításai nem állandósultak,s nem váltották ki a települési rend teljes és huzamos szétbomlasztását, s ha az egyéni birtokú jobbágytelkek külső tartozékai több kevesebb részleges és rövid ideig tartó elnéptelenedés következtében elhagyottá,gazdátlanná váltak is, azok inkább a