Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

1/ Földrajzi kép

- 1 1. Földrajzi kép. Heves megye kiterjedése a 18. században eltért Bal kiterjedésétől. Megyénk 1569 éta a tiszántúli szolnoki réssekß kel egytttt alkotta Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesített vármegyét,nagyságra az akkori Magyarország negyedik legnagyobb vármegyéjét. A kettős megye négy járásra oszlott.- A 9 hevesi rész Gyöngyös,Tarna és Mátra járásokat,a szolnoki rész Pedig a hatalmas kiterjedésű Tisza járást foglalta magában , mely atébbl átcsapott a Tisza északi oldalára is. Poroszló Fély vonaláig. A Külső Szolnokkal fennálló 300 éves kapcsolatot az 1876. évi területrendezés szüntette meg, mely leválasztotta és Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez kaposolta a Tiszától délre fekvő szolnoki falvakat, a tiszafüredi járás kivételé vei. 1946-ban és 1950-ben ujabb területrendezés következett be. Ekkor elosatolták a tiszafüredi járást, valamint a nógrádi szénmedencével határos falvakat, viszont Heves megye Nóg rád, Fest és Borsód megyéktől kapott területeket. Az alábbi tanulmányban Heves megye azon községeiről lesz szó, melyek a 18. században is Heveshez tartoztak. Nem tárgyaljuk tehát a zokat a falvakat, melyek az 1946-1950. évi területrendezés folytán a szomszédos megyéktől csatoltattak Heveshez,sem azokat, amelyeket ezek a megyerendezések választottak le Heves / megye testéről.» A kettős megye a 18. században nagyobb mértékben alföldi jellegű, kisebb részben hegyvidéki jellegű táj volt. A mai * Heves megye már felerészében hegyes, felerészében síkvidéki , de még most 1b egyike az ország legváltozatosabb megyéinek. A Mátra hegységnek majdnem egész tömege, a Bükk hegységnek pe dig délnyugati része fekszik a megye területén. Az erdőbori totta hegy-és dombvidék a 18. században általában Ecséd-Gyöngyöshalász-IudaB-Kápolna-Maklár vonalán érintkezett az Alfölddel. Ettől a vonaltól délre nem voltak erdők,legfeljebb folyó-