Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

8/ Mária Terézia úrbérrendezése 177o/l771-ben

- 101 1757-ben a pusztaszikszói majorban már 1800 hold ki terjedésű 8 táblában termelnek őszi és tavaszi szemester ményt a környékbeli öt püspöki falu jobbágyainak robotmun kájával.Makiáron ugyanekkor még nincsenek kihasítva a ma jorsági földek,hanem évente ott és annyi földet tör fel az uradalmi intézőség,ahol és amennyi tetszik.Makiáron 150 kapás, Gyöngyössolymoson 60 kapás szőlőt műveltet az uradalom. A tiszamenti püspöki falvak továbbra is a hídvégi tej - , vaj - és sajttermelő nagyüzemet látják el az állatállomány takarmányozására szolgáló szénával,£rpával,zabbal , a major itt 1757-ben még mindig önellátó terménygazdálkodást foly tat. A jobbágyfalvak területén -Maklár és Pusztaszikszó kivételével- majorságszántók nincsenek,legfeljebb szénatermő 88 rétek. " A majorföldeket a püspökség éppúgy,mint a többi földesúr, a majorkodáshoz szüksége«* felszerelés hiányában még szivesebben adja bérbe a jobbágyoknak.Az úrbérrendezés e lőtt főleg a külön határokkal rendelkező puszták , praediumok területén indult meg a majorkodás.Viszont a falvak ha tárában a közösség keze alól kellett elvonni a majornak szánt területeket.Ebben pedig leginkább Mária Terézia 1770-1771 . évi úrbérrendezése Járt a földesurak kezére. 8. Mária Terézia úrbérrendezése 1770/1771-ben. A szabályozott telekrendszerről szóló fejezetben elmondottak rávilágítanak arra,hogy a termény-,pánz- és ro botszolgáltatások biztos alapokra helyezése érdekében a nagybirtokos földesurak miképpen Igyekeztek jobbágyaik teherbíró képességét és a fokozott Jobbágyterheket a szabályos telek bevezetésével minden időkre stabilizálni,az évi terméstől,a jobbágy vagyoni erejében bekövetkezhető változásoktól függetleníteni.Ugyanez a szándék vezette az uralkodót ls,amikor az állami adó biztos alapokra helyezése érdekében országosan is végrehajtotta a Jobbágytelek szabályozását. Az úrbérrendezés minden jobbágyfal:;. életében dönt? jelentőségű