Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)
8/ Mária Terézia úrbérrendezése 177o/l771-ben
- 102 - V esemény volt. Ezen a helyen az úrbérrendezésnek Heves megyében történt előkészítését,végrehajtását,fő leg pedig a job bágyföld kiterjedésében és a Jobbágytársadalom rétegeződésében mutatkozó eredményeit és hatásalt kívánjuk röviden le rajzolni. Az úrbérrendezés célja olyan szabályzat -"szabályszerű urbárium"- elkészítése volt,mely pontosan meghatározza a jobbágytelek belső és killaő tartozékalt és azokkal arányosan iiv ja elő a jobbágy által a földesúr részére fizetendő pénzbeli, terménybeli és robotszolgáltatásokat. Mária Terézia 1767. Jan. 13—áa kiadott végleges úrbéri rendelete szerint az eszmei adóalap a szabályozott egyéni birtokú egéaz telek, melynek szántó—és réttartozékai a helyi viszonyokhoz,a földek fekvéséhez és minőségéhez képest megyénkint és községenkint kü lönböző kiterjedésüek lehetnek, s terjedelmüket megyénkint állapítják meg. A belső egész telek azonban mindenütt egy formám egy hold,s ha nimos egészen meg,a hiányát a külső tartozékokból kell pótolni.A hold kiterjedése két pozsonyi mérő vetőmagot befogadó terület,vagyis a földe termékenysége szerint 1100-1200-1300 négyszögöl.Ezt az állami adóalapot a QQ földesúr nem csökkentheti. Az urbárium felsorolja a jobbágyok jogalt:a téli hónapokban fél éven át szabadon mérhetnek bort, az irtásföldeket • földesúr csak a megye által megállapított beesár lefizetése ellenében veheti el,de ez a tilalom nem vonatkozik azokra a'régl irtványokr. melyek már a telekhez kapcsolódtak , vagy gazdátlanná lévén,Ingyen több birtokos kezén mentek keresz tül,s Így elvesztették Irtásjellegüket. A Jobbágyok a föl desorral közösen használhatják a legelőt,esetleg állatállo mányuknak megfelelő nagysága területet hasíthatnak ki,tűzi fát és épületfát jogosam vághatnak a földesúr erdeJéből/faizás joga/. A Jobbágyok szolgáltatásai a földesúr részére a következők: minden Jobbágy és házas zsellér évente 1 frt. füst -