Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

2/ Telekfogainak és birtoklásformák 1711-ig

- 7 k 8 z a é g jobbágy-majoré, összes összes összes összes szántó szántó szántó szántó szántó szántó 1788. 1798. 1788. 1866. 1896. 1935. Visznek 904 421 1325 1892 2258 30 16 Zaránk 620 647 1267 1085 1548 2172 £ számoszlcpok azt igazolják, hogy Heves megye mai szántóföld-állományát nagyrészben már a 18. század folyamán bekapcsolták a mezőgazdálkodásba.^"Ennek a 180.000 kat.holdnak meghódítása a Heves megyei jobbágyság egy évszázadra terjedő erdőlrtó és gyepfeltörő munkájának, kulturtájat terem tő tevékenységének eredménye,a 18.század pedig a megye gaz daságtörténetének eredményekben leggazdagabb,legdöntőbb időszaka. 2. Telekfogainak és birtoklásformák 1711-ig. A jobbágyföldek a 18. században és egyáltalán a középkor végétől a jobbágyság eltörléséig, 1848-ig, jogi helyzetüket tekintve négy csoportba sorolhatók: Ezek: 1./ a jobbágy telek földjei, 2./ irtásföldek, 3./ szőlCföldek, 4./egyéb-bérelt, zálogos stb.- földek.

2

, A jobbágyok földjeinek túlnyomó része a telekszerve zethez tartozott. A tele

k volt a Jobbágy anyagi életének sok esetben egyetlen és kizárólagos alapja. A telek tulajdonos

a a földesúr, mig a Jobbágy cr^k birtokos

a, használója a földesúr által bizonyos szolgáltatások ellenében mtlvelésre átadott teleknek.Werbőczi 1514.évi kemény törvénye szerint Magyarországon minden föld tulajdonjoga a földesurat illeti,mig a Job bágynak munkája bérén, a megművelt föld jövedelmén kivttl urának földjére semmi joga sincsen. A telek szónak a 18. században kettős jelentése volt : eredeti és átvitt érteimii jelentése. Eredeti értelemben Je lentette a házhelyet, a belső telket, a funduat »amelyre a la-