Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

2/ Telekfogainak és birtoklásformák 1711-ig

- 8 kőház épült. Átvitt értelemben viszont jelentette azt az in tézményt, melyet a belső telek és annak külső tartozékai, a szántóföldek, rétek, legelő, erdő és egyéb jogok alkottak,röviden jelentette a jobbágygazdaság egységét,a Jobbágyra nehezedő állami és földesúri adózások alapját. A telekfogalom jelölésére a 16-ik éa korábbi századokban egyformán szokták használni a házhely, Jobbágyhely, JobbágyüléB, sessio elnevezéseket is. I - • .... A telek sző az 1250-es években még csak a müvelés alá vett földet, később a végleges emberi letelepülésre szánt helyet,a 13* század végén a falu belterületét és a jobbágy belsőségeit jelentette. Csak a 14. század elejétől nevezik teleknek a jobbágyhely belsőségét és külső tartozékait együtt véve, vagyis a Jobbágygazdaság egységét.5* A belső fundus, a házhel

y alkotja a jobbágytelek ál landó, szilárd törzsét és nagyságának egyik mértékét. Kezdetben a házhely kiterjedése határozta meg az egész jobbágygaz daság nagyságát. Azt, hogy hány négyszögöleit belső telket tekintsenek egész teleknek, Mária Terézia 1767-1772.évi úrbér rendezése előtt a földesúr és helyi szokás határozta meg.- Az egész teleknek minősülő belső telek nagysága általában 1000 1200 négyszögöles kishold, a félteleké ennek fele, a negyed teleké ennek negyedrésze /volt. Gyakran nem a négyszögölek szerinti kiterjedést, hanem ja belső fundus utcai szélességét vették alapul a teleknagyság megállapításánál.A 14. században pedig az állami adó szen^pontjából egész jobbágyportának,vagyis egész telüknek tekingettek minden olyan paraszti kaput,melyen egy szénával vagy gabonával megrakott szekér átmehetett. A Jobbágyport

a, az állami adó egysége, az 1580— as évekig e — gyet Jelentett a Jobbágytelekkel. Feltehető, hogy eredetileg minden telek egész telek volt, s rajta egy jobbágycaalád élt. Ha a jobbágyapa egéBZ telkét több gyermeke között osztotta meg, létrejött a részte-