Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

59 5. Iktatott iratok 6. Nem iktatott iratok 1. Szabályrendeletek 2. Összeírási jegyzékek 3. Mozgósítási iratok 4. Haszonbérleti szerződések 5. Kimutatás kisajátítás alá eső birtokrészekről 6. Levente egyesület iratai 7. Önkéntes tűzoltó testület iratai 8. Nyilvántartás halvaszületett és elvetélt magzatokról 9. Költségvetés 7. Népmozgalmi nyilvántartás (A-Mata Irén) 8. Népmozgalmi nyilvántartás (Mata Mátyás-Zs) 9. Földhöz jutottak beszedési naplója Háztartási alap pénztári naplói Pénztári főnapló 10. Háztartási számadási főkönyvek Terjedelem: 3 kötet + 5 doboz + 2 csomó = 0,82 ifm V-229 Felnémeti körjegyzőség V-229/a Felnémet kisközség iratai 1888-1944(-1952) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, azután az Egri járáshoz tartozott. Kisközség, egyúttal körjegyzőségi székhely volt, melyhez Szarvaskő társközség tartozott. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1360, 1880-ban 1338, 1890-ben 1537, 1900-ban 1765, 1910-ben 2060, 1920-ban 2149, 1930-ban 2479, 1941-ben 2483 fő volt. A község 1887-ben 5248 kat. hold területtel rendelkezett. Külterületi lakott helyei voltak a Dobis malom, az Egri Hordó és Faárugyár Rt. Fürésztelepe, az Érseki Fürésztelep, az Érseki Bánya és Ipartelepek Rt. Kőszénbányatelepe, a Rizskása malom, a Szent János malom és a Zúgó szőlőtelep. Képviselőtestülete 1872-ben 14 főből állt, mely évente két rendes közgyűlést volt köteles tartani: a zárszámadásit február, a költségvetésit pedig augusztus első vasárnapján. Az 1872. évi szabályrendeletben előírták, hogy ezeken felül minden hónap második vasárnapján is közgyűlést tartanak. 1903-ban a képviselőtestület 18 rendes és 4 póttagból állt. Csak a két kötelezően tartandó ülés időpontját szabályozták úgy, hogy azt februárban és augusztusban kell tartani. Havonta tartandó ülésekről már nem esett szó. 1930-ban a képviselőtestület rendes tagjainak száma 16-ra csökkent, a póttagok száma nem változott. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, aki egyben a község pénztárnoka is volt, a másodvagy törvénybíróból, négy tanácsbeliből és a körjegyzőből állt. A négy tanácsbeli közül egy a közgyámi, a második az erdőfelügyelői, a harmadik a rendőri, a negyedik pedig a helyettesítési feladatokat látta el. Tanácsüléseket minden héten egyszer, vasárnap írtak elő. A 1944 1924-1944 1934-1941 1944 1929-1943 1891 1927-1944 1936-1957 1930-1946 1942-1944 1944 1944 1940 1943-1944 1940, 1942-1944 1942-1944