Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
60 község szolgaszemélyzete a polgári hadnagyból, a kisbíróból és az éjjeliőrből állt. 1887-ban a tanácsbeliek száma kettőre csökkent, ugyanakkor megjelent a közgyám és a körorvos tisztsége is. A segédszemélyzethez a szülésznő, a halottkém és a kézbesítő tartoztak. A szolgaszemélyzet tagjai között egy mezőbírót is alkalmaztak. 1903-ban a tanácsbeliek száma ismét négy fő lett. A segédszemélyzet kibővült a segédjegyzővel és a vágóbiztossal, ugyanakkor megszűnt a kézbesítő hivatala. A szolgaszemélyzet is két főre csökkent. Ide tartozott egy rendőr (hivatalszolga is) és egy éjjeliőr. 1930-ban az elöljáróság tagjai közt megjelent a községi pénztárnok önálló tisztsége. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Nyilvántartások 1. Egyletekről, kaszinókról 2. Tűzesetekről 3. Számadási főkönyv 4. Számadási főkönyv Terjedelem: 3 kötet + 1 csomó = 0,13 ifm V-229/b Szarvaskő kisközség iratai 1893-1943 Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, 1883-tól az Egri járáshoz tartozott. Kisközség, ami a felnémeti körjegyzőséghez és 1895-től a felnémeti anyakönyvi kerülethez tartozott. Lakossága 1869ben 337, 1880-ban 280, 1890-ben pedig 345, 1900-ban 336, 1910-ben 510, 1920-ban 554, 1930-ban 490, 1941-ben 480 fő, határának területe 1888-ban 2163 kat. hold volt. Külterületi lakott helyei voltak az Egervidéki Kőipari Rt. Kőbánya telepe, a Malomhegy tanya és a Szent János táró. Képviselőtestülete 1872-től 10 főből állt. Tavaszi rendes ülésének időpontja, melyen az előző évi zárszámadást tárgyalták, február, az őszi költségvetést tárgyaló ülésé pedig augusztus volt. Ezen kívül a szabályrendeletben előírták, hogy minden hónap második szombatján rendes közgyűlést tartanak. 1903-ban a képviselőtestület 10 rendes és 2 póttagból állt. Az 1930. évi szabályrendelet 16 rendes és 4 póttagban határozta meg Szarvaskő képviselőtestületének létszámát. Ekkor már csak tavaszi és őszi rendes ülés megtartását tették kötelezővé, a pontos időpont megjelölése nélkül. A község elöljárósága 1872-től a bíróból, a másod- vagy törvénybíróból, két tanácsnokból és a körjegyzőből állt. A bíró egyúttal ellátta a községi pénztárnok feladatait is. A tanácsnokok közül az egyik viselte a közgyám tisztségét, a másik pedig a rendőri ügyeket vitte. A szabályrendelet az elöljáróság tagjai közé sorolta az erdőfelügyelőt is. Ez a tanács kéthetente köteles volt ülésezni. Üléseit szombati napokon délután 3 órától tartotta. 1887-ben az elöljáróság annyiban bővült, hogy megjelent az önálló közgyám, valamint a körorvos tisztsége is. A segédszemélyzethez tartoztak a segédjegyző, a szülésznő, a kézbesítő és a 1888-1891 1906-1907 1940-1949 1907-1949 1904-1952 1928 1940
