Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

23 V-201 Abasár nagyközség (körjegyzőség) V-201/a Abasár nagyközség iratai 1808-1944 (-1947) Történeti áttekintés A Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1901 előtti hivatalos neve Saár. A település 1863-1950 között nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. (Az 1903. december 15-i szabályrendelete kisközségnek írja, mely körjegyzőség székhelyközsége.) Társközsége Pálosvörösmart volt. Lakossága 1869-ben 2057, 1880-ban 1953, 1890-ben 2136, 1900-ban 2411, 1910-ben 2690, 1920-ban 2729, 1930-ban 2966, 1941-ben 3002 fő volt. A község határának területe 3804 kat. hold volt (1886). Négy alkalommal szabályozták a törvényi előírásoknak megfelelően önkormányzatának felépítését. Az 1872. április 30-án keltezett szabályrendelet szerint képviselőtestületének létszámát 24 főben határozták meg, s fele részben virilis, fele részben választott tagokból állt. A képviselőtestület tagjainak száma 1887-ben a lakosság száma alapján, 20 rendes és 4 póttagra módosult, mely korszakunk végéig nem változott. A képviselőtestület az 1872. évi szabályozás szerint minden évben négy rendes ülést volt köteles megtartani, mégpedig január, április, július és október hónapokban. 1887-től kezdve kötelezően két ülést kell tartaniuk, mégpedig március első felében a számadások vizsgálatára, szeptember első felében pedig a következő évi költségvetés megtárgyalására. Elöljárósága (tanácsa) 1872-ben a községi bíróból, a jegyzőből, a másod- vagy törvénybíróból, hat esküdtből, a községi gyámból és a hadnagyból vagy belrendőrből állt. 1887ben a jegyzői tisztség körjegyzőivé alakult, megjelent a segédjegyző tisztsége, s ő egyúttal az adóvégrehajtó és a kézbesítő feladatait is ellátta. A tanácsosok száma négyre csökkent, akik külön-külön feladattal rendelkeztek a község ügyeinek intézésében. Az első tanácsos a közmunkaügyet, a második az iskolaügyet, a harmadik a katonaügyet, a negyedik pedig a mezőés erdőrendészetet intézte. Üléseit a bíró elnöklete alatt tartotta annyiszor, ahányszor azt a körülmények igényelték. Az elöljáróság mellékszemélyzetét a szülésznő, a halottkém és az elöljáróság tagjai közül a mellékszemélyzetbe átkerült belrendőr alkotta. A szolgaszemélyzet két kisbíróból vagy hivatalszolgából és hat éjjeliőrből állt. 1903-ban a községi elöljáróság tagja már az előzők mellett a pénztárnok és körorvos is. A segédjegyzőt a segédszemélyzethez sorolták be, akik közt megjelent a vágóbiztos és a községi közmunkakezelő is. A belrendőrt ekkor már a szolgaszemélyzethez számították, és csak négy éjjeliőrt állítottak ki. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 5. Nem iktatott iratok 1896-1910 1911-1916 1930-1933 1933-1944 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek és kivonatok 2. Virilisek jegyzéke 3. Véghatározatokkal igénybevett házak 1877-1917, 1937, 1944 1931-1944 1944