Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

24 4. Közös legelőbirtokosság iratai és szervezeti szabályzata 1895,1898,1905, 1907 5. Végrendeletek 1808, 1813, 1825, 1830, 1832, 1847 6. Árverési hirdetmények, jegyzőkönyvek 1931-1943 7. Községi vadászterületek bérlete 1927-1937 8. Község villamosítása 1928, 1931-1932 9. Népmozgalmi nyilvántartás névjegyzéke 1942 10. Vagyonátruházási illeték módosított szabályrendelete 1935 11. Húsvizsgálati szabályrendeletek és vizsgálati eredmények 1910-1938 12. Erdei kihágások iratai 1887-1904 13. Egyéb nem iktatott iratok 1896-1943 Nyilvántartások 1. Katonaviselt legényekről 1865-1911 2. Leventékről 1909-1916 3. Nem tényleges állománybeli tisztekről 1866-1900 4. Költségvetések 1928-1929,1931-1934 5. Pénztári naplók 1934, 1940, 1944 6. Számadási főkönyv 1934, 1940, 1943 Terjedelem: 4 kötet + 2 doboz = 0,40 ifm V-201/b Pálosvörösmart kisközség iratai 1865-1944 Történeti áttekintés A Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1901. augusztus 20-ig Vörösmart, ezt követően Pálosvörösmart néven szerepel. 1870. november 1-jéig önálló község, 1870-1950 között kisközség volt, mely Abasár nagyközséggel együtt alkalmazott egy körjegyzőt (1887-től biztosan). 1895-től az abasári anyakönyvi kerülethez tartozott. Lakossága 1869-ben 449, 1880-ban 336, 1890-ben 421, 1900-ban 433, 1910-ben 429, 1920-ban 408, 1930-ban 435, 1941-ben pedig 506 fő volt. A község határának területe 995 kat. hold volt (1886). Az 1872. április 30-i szabályrendelet a képviselőtestület létszámát 10 főben határozta meg. 1887. március 12-től 10 rendes és 2 póttagból, majd 1930. június 4-től ismét 10 rendes tagból állt. A képviselőtestület 1872-től évente 4 rendes ülést volt köteles tartani, mégpedig Abasárhoz hasonlóan januárban, áprilisban, júliusban és októberben. 1887-ben a rendes ülések száma kettőre csökkent, melynek időpontja az első félévben március, a második félévben szeptember első fele lett. 1903-tól az ülések időpontja februárra és augusztusra változott. Az 1930. évi szabályozás már csak annyit határozott meg, hogy tavaszi zárszámadási és őszi költségvetési ülést köteles az önkormányzat tartani. A község elöljárósága 1872-ben a bíróból, a körjegyzőből, a másod- vagy törvénybíróból, a közgyámból és a két tanácsbeliből állt. 1887-ben az elöljáróság kiegészült a körorvossal. A tanácsnak hetenként egyszer kellett üléseznie. Szükség esetén a bíró, mint a tanács el-