Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
18 Az elöljáróság tagjai nagyközségben: a bíró, a helyettes bíró (másod- vagy törvénybíró), a tanácsbeliek, kiknek számát a szabályrendelet határozta meg, de legkevesebb 4 fő volt, a pénztárnok, a jegyző, a közgyám, az orvos. Kisközségben a bíró, a másodbíró (vagy törvénybíró), a tanácsbeliek (2 fő), a körjegyző, a közgyám, a körorvos alkotta a testületet. A végrehajtás hiányosságait elsősorban a bírón és jegyzőn kérte számon a felügyeleti hatóság (a vármegye, illetve a főszolgabíró). A községi elöljáróság, a segéd- és kezelőszemélyzet választása az 1886:22. tc. alapján a községi tisztújító széken történt. A bírót, a tanácsbelieket és a közgyámot minden választójoggal rendelkező községi lakos közönsége, a jegyzőt, az orvost és a többi tisztségviselőt, valamint a segédszemélyzetet a képviselőtestület választotta a 24. (az 1929:30. tc. után: 30.) életévet betöltött jelöltek közül. (A több községben funkcionáló körjegyzőket, körgyámokat és körorvosokat az érdekelt települések képviselőtestületének egyeteme választotta.) A jelöltállítás - tisztségenként 3-3 személy - joga a bírói, a jegyzői és körjegyzői, az orvosi és körorvosi állásokra nézve a főszolgabírót, mint a tisztújító szék elnökét, a többiek esetében a képviselőtestületet illette. A jegyzőt és orvost elvileg élethossziglan, mindenki mást 3 évre választottak. Ezt a két állást már az 1883:1. tc. külön minősítéshez kötötte, utóbb a jegyző, adóügyi jegyző, illetve aljegyző elméleti képzettségét az 1900. évi 20. tc., az orvosét és a szülésznőjét pedig az 1908. évi 38. tc. rendelkezései állapították meg. A szolgaszemélyzethez tartozó kisbírókat és éjjeliőröket nem választották, őket a bíró és a jegyző fogadta fel és bocsátotta el. A tisztségviselők A községi önkormányzati vezetők közül a bíró képviselte a községet, végezte a nem túl jelentős bíráskodást, a jegyzővel együtt aláírta a kiadványokat. Tiszteletbeli állás és három évre választott tisztség volt, részére tiszteletdíjat állapítottak meg. Akit megválasztottak, az köteles volt a tisztet legalább egy évig viselni, ellenkező esetben bírsággal volt sújtható. Bíró kis- és nagyközségben is volt. A bíró laikusként került egy község élére, ami magával hozta, hogy a gyakorlatban a funkció háttérbe szorult, degradálódott, általában csak statisztált a községi jegyző mellett. A bíró elnökölt a képviselőtestületi üléseken. Végrehajtotta a jegyzővel egyetértően a képviselőtestület határozatait, a vármegye és tisztviselői rendeleteit, a felsőbb hatóságok és ezek közegei utasításait. Képviselte a jegyzővel együtt a községet más hatóságok előtt és magánszemélyekkel szemben. Felügyelt a község vagyonára, törvényes kezeléséről gondoskodott, s a köztartozások behajtását ellenőrizte. A községi pénztárt a községi jegyzővel együtt havonta megvizsgálta, és a jegyzővel együtt utalványozott. Felügyelt a községi utak, terek, hidak jó karban tartására és ezekből a foglalást meggátolta. Felügyelt a szolgaszemélyzet működésére, a kocsmákra, üzletekre és egyéb nyilvános helyekre, őrködött a törvényes mértékek megtartásán. Felügyelte a hernyók, rovarok, a szerbtövis kiirtását és ellenőrizte az arankairtást. Beszállásolási és előfogatozási teendőket intézett, illetve intéztetett. A községi jegyző volt az adminisztráció vezetője, s mint szaktisztviselőnek kiemelt szerepe volt a község igazgatásában. A jegyzői (körjegyzői) állás képesítéshez volt kötve, s élethossziglan tartó tisztség volt. Minden község tartott jegyzőt, de a szomszédos kisközségek közösen egyet, így körjegyzőséget alkottak, ahol a jegyzőtartás terheinek az arányát az alispán határozta meg. A jegyző felügyeletét és ellenőrzését önkormányzati ügyekben a képviselőtestület, másodsorban a járási főjegyző gyakorolta. Akadályoztatása vagy távolléte esetén helyettese az aljegyző, illetve az adóügyi jegyző volt. A törvények, a felsőbb hatósági rendeletek és a helyi szabályrendeletek alapján a községhez utalt összes ügyeket a bíróval egyetértően a jegyző intézte el, kivéve azokat,
