Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
19 melyeket a község szabályrendeletei más elöljárók vagy községi közegek feladatkörébe utaltak. Ő volt a község jogi tanácsadója. A képviselőtestület üléseinek, valamint a szabályrendeletekben előírt bizottságoknak a jegyző volt az előadója. Ezek ülésein részt vett, s az ülések jegyzőkönyveit vezette. A községi elöljáróság összes irodai teendőit ő végezte, illetve a segédszemélyzettel elvégeztette. Átvette a községhez intézett beadványokat, a postai küldeményeket. Kötelessége volt az összes közigazgatási, állami, megyei és községi kivetések, előírások és behajtások pontos teljesítése felett őrködni, a képviselőtestület határozatait, a szükséges utalványozásokat a bíróval együtt végrehajtani, a költségvetést és az évi számadásokat elkészíteni, havonként pénztárszámadást tartani, a képviselőtestületi ügyeket előkészíteni. A jegyző, mint anyakönyvvezető teljesítette az anyakönyv vezetésével kapcsolatos teendőket. Személyes kötelessége volt az ügyfelekkel érintkezni s tárgyalni. A felek szóbeli panaszairól jegyzőkönyvet vett fel, s azt az illetékes hatósághoz felterjesztette. Munkájában a segédszemélyzet összes tagja köteles volt utasításait teljesíteni. A segédszemélyzet munkájára felügyelt, őrködött afelett, hogy a segédszemélyzet a hivatalos órákat pontosan betartsa, az ügymenetet a felsőbb hatóságok rendelkezéseinek megfelelően pontosan teljesítse. Szükség esetén a segédszemélyzet tagjait a munka terjedelmének és sürgősségének megfelelően egyik ügykörből a másikba átrendelhette, esetleg a hivatalos órákat a szükségleteknek megfelelően meghosszabbíthatta. Kötelessége volt a bíróval együtt a közrend, a csend-, személy- és vagyonbiztonság fenntartása felett őrködni. Az országgyűlési, törvényhatósági és községi választásokhoz szükséges előmunkálatokat és összeírásokat teljesítette, s a törvényeknek és törvényes hatóságoknak a községi igazgatásra vonatkozó összes rendelkezéseit végrehajtotta. Hivatalos kiküldetések alkalmával a jegyző a bíróval együtt képviselte a községet. Munkakörébe tartoztak a község fejlesztésével, szabályozásával, rendezésével, népjóléti, gazdasági, kereskedelmi és ipari ügyekkel kapcsolatos közigazgatási ügyek, közművelődési és emberbaráti intézmények szervezése és fejlesztése. A felektől a nem peres ügyek elintézésére megbízást fogadhatott el, melyért a megyei szabályrendeletben megállapított díjazást igényelhetett. A jegyző tévedése vagy mulasztása miatt az ügyfeleket ért kárért, valamint az általa szerkesztett okmányok bélyeghiánya miatt kivetett pénzbírságért vagyonilag felelős volt. A jegyzőt évenként 4 heti szabadság illette meg, melyet bármikor kivehetett úgy, hogy szabadságának igénybevételét 8 nappal előbb a főszolgabírónak kellett bejelenteni azért, hogy a főszolgabíró szükség esetén a szabadságidő megkezdésének elhalasztását elrendelhesse. A tanácsbeliek (tanácsnokok) a bíró és a jegyző támogatói voltak tiszteletbeli állásban. Részt vettek a képviselőtestület választó és testületi ülésein. A bíró vagy a jegyző által rájuk bízott hivatalos teendőket teljesíteni voltak kötelesek. A községi bíráskodásban a bíró által kijelölt sorrendben részt vettek. A helyettes bíró (másodbíró, törvénybíró) a bíró helyettese volt, aki a bíró távollétében vagy akadályoztatása esetén azt minden teendőjében helyettesítette, s mint ilyen a helyettesítés időtartama alatt a bíró jogai megillették, s annak felelőssége is terhelte. A pénztárnok őrizte és kezelte a megyei pénztárkezelési szabályrendelet értelmében a községi pénztárba befizetett összes állami, megyei és községi pénzeket és letéteket. Őrizte a pénztárszekrény fő- és trezorkulcsát, vezette a pénztári főnaplót, azt naponként lezárta, a maradványt megállapította, a naplók végeredményével és a pénzkészlettel összehasonlította. Kötelessége volt az állami és megyei adókat, valamint más pénzeket, sőt egyes személyeket megillető pénzeket beszállítani, postán elküldeni, illetve hiány nélkül kézbesíteni. A postai
