Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

126 Raktári jegyzék 1. Háztartási számadási főkönyv 1935 Terjedelem: 1 kötet = 0,02 ifm V-291 Vécs nagyközség iratai 1908-1944 (-1946) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, 1883-1918. április 30. között az Egri, 1918. május l-jétől a Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1871-1950 között nagyközség, 1895-től önálló anyakönyvi kerület volt. Lakossága 1869-ben 1283, 1880-ban 1429, 1890-ben 1184, 1900-ban 1230, 1910-ben 1374, 1920-ban 1564, 1930-ban 1600, 1941-ben 1576 főt, a község határa 1887-ben 4459 kat. holdat tett ki. Külterületi lakott helyei voltak: Majka puszta, Haraszt puszta és Sáfrányosi szőlőtelep. A képviselőtestület létszámát 1872-ben 20 főben állapították meg, s negyedévenként köteles volt rendes üléseket tartani. 1887-ben a 10 virilis és 10 választott rendes tag mellé 2 virilis és 2 választott póttagot is rendelt a szabályrendelet. A képviselőtestület negyedévenként köteles volt rendes üléseket tartani, és közülük a tavaszi zárszámadási ülését március első felében, az őszi költségvetésit szeptember első napjaiban. 1903-tól csak két rendes ülést írtak elő: a tavaszit február hónapban, az őszit pedig augusztusban. 1930-tól a képviselőtestület összesen 20 rendes tagból állt. Rendes ülését márciusra és augusztusra tették. Szakbizottságai is alakultak a képviselőtestületnek: gazdasági bizottság, építkezési bizottság, testnevelési bizottság, kulturális-szépészeti bizottság. A községi elöljáróság 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, a jegyzőből, négy tanácsbeliből és a közgyámból állt. A pénztárnok feladatait a bíró látta el. A szolgaszemélyzethez a kisbíró és a levélhordó tartozott. Az elöljáróság minden héten köteles volt ülésezni. 1887-ben tagja lett a körorvos is. A segédszemélyzetet a szülésznő és a halottkém alkotta. A szolgaszemélyzet kibővült az éjjeliőrökkel, akiknek számát nem határozták meg. A tanács annyi ülést volt köteles tartani, amennyit a község ügyei szükségessé tettek, de havonta egy ülést mindenképpen tartottak a községi pénztár vizsgálatára. 1903-tól a segédszemélyzet tagja lett a segédjegyző és a vágóbiztos is. A szolgaszemélyzethez 1 hivatalszolga, 1 éjjeliőr, 2 mezőőr és 1 postaküldönc tartozott. 1930-tól a pénztárkezelés feladatait leválasztották a bíró munkaköréről és azt a pénztárnok végezte. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1902, 1908, 1911, 1926, 4. Közigazgatási iktatókönyv 5. Nem iktatott iratok 2. Iktatott iratok 3. Iktatott iratok Iktatott iratok 1938, 1941 1908-1935 1936-1938 1939-1944 1944-1945