Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

127 1. Képviselőtestületi tagok, községi elöljárók névjegyzéke 1927-1943 2. Tárgymutató házassági iratokhoz é. n. 3. I. világháborús hősi halottakról kimutatás 1943 4. Légoltalmi terv 1940 5. Vécs, Aldebrő és Tófalu lakosainak az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiosztott földek telekkönyvi rendezése 1934, 1940 6. Összeírás haszonbérleti szerződésekhez é. n. 7. Földadó összeírás 1933 8. Pótköltségvetés, zárszámadás, hitelállományi kimutatások 1931-1932, 1934, 1937 9. Iskolai költségvetés 1936 6. Adóbeszedési napló 1940, 1944 7. Pénztári főnapló 1942-1943 8. Pénztéri főnapló 1944-1946 Terjedelem: 4 kötet + 4 doboz = 0,57 ifm V-292 Visontai körjegyzőség V-292/a Visonta kisközség iratai 1927-1944 (-1946) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, attól kezdődően a Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1871-től 1950-ig kisközség, egyúttal körjegyzőségi székhely volt. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. A visontai körjegyzőséghez és anyakönyvi kerülethez Gyöngyöshalmaj tartozott. Lakossága 1869-ben 1067, 1880-ban 1037, 1890-ben 1081, 1900-ban 1238, 1910-ben 1396, 1920-ban 1539, 1930-ban 1474, 1941-ben 1438 fő volt. A község határának területe 1889-ben 4217 kat. holdra terjedt ki. Külterületi lakott helyei voltak: dr. Borhy István tanyája, a Csókás puszta, Tévén Zs. Szőlőtelepe és a Visonta Szőlőtelep. Képviselőtestületének létszámát 1872-ban 20 főben állapították meg. Évente két rendes ülést voltak kötelesek tartani, mégpedig a tavaszit február 15-én, az őszit november 15-én. 1887-től a képviselőtestület 10 rendes és 2 póttagból állt. A szabályrendelet évente négy rendes ülés tartását tette kötelezővé, mindig a megyei közgyűlések előtt egy hónappal. Azonban a tavaszit legkésőbb március első felében, az őszit szeptember első felében meg kellett tartani. 1930-tól a képviselőtestület 10 főből állt, a póttagokról nem szóltak. Elöljárósága 1872-től a bíróból, a törvénybíróból, négy tanácsbeliből, a körjegyzőből és a közgyámból állt. A pénztárkezelés feladatait a bíró látta el. A szolgaszemélyzethez a hivatalszolgát (kisbírót) és a belrendőrt (hadnagy) sorolták. 1887-től az elöljáróság tagja lett a körorvos is. A tanács havonként legalább egyszer köteles volt ülést tartani. A segédszemélyzethez tartozott a segédjegyző, aki egyszersmind ellátta a végrehajtó és a kézbesítő feladatait