Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
112 területe 1885-ben 3022 kat. holdat foglalt el. A belterületen kívül lakott volt a határában fekvő Csonkási és Kis tanya is. Képviselőtestületének létszáma 1872-től 12 fő volt. Évente két rendes közgyűlést voltak kötelesek tartani, egyiket tavasszal, másikat ősszel. 1887-től a képviselőtestület létszáma 20 rendes és 4 póttagra változott. A tavaszi ülést március első felében, az őszit szeptember első felében kellett megtartaniuk. 1903-tól a képviselőtestület póttagjainak száma nyolcra nőtt. Rendes ülései februárra és augusztusra tevődtek át. 1930-ban a képviselőtestület munkáját a gazdasági, az egészségügyi, a kulturális-szépészeti, a tüzrendészeti, az úti és az építő bizottság segítette. Ez évben a képviselőtestület tavaszi ülésének időpontját áprilisra, az őszi ülését pedig augusztusra írták elő. Elöljárósága 1872-től a bíróból, a törvénybíróból, a jegyzőből és két tanácsosból állt. A bíró végezte a pénztárnok feladatait is. Szolgaszemélyzete a kisbíróból, a hadnagyból és a postásból állt. Az elöljáróság minden hét szombati napján köteles volt ülésezni. 1887-től a tanácsbeliek száma hatra nőtt. Megjelent a közgyám és a körorvos tisztsége is. A tanácsnak havonta legalább egyszer rendes ülést kellett tartania, valamelyik szombati napon. A további ülések számát a községi ügyek határozták meg. A segédszemélyzet a szülésznőből és a halottkémből állt. A szolgaszemélyzet 2 éjjeliőrrel bővült. 1903-tól létrehozták a pénztárnok tisztségét. A segédszemélyzet a vágóbiztossal, a községi faiskola kezelőjével és a községi közmunkák kezelőjével bővült. Raktári jegyzék 1. Kimutatás kihágási büntető pénzek, eljárási költségek, kártérítési összegek és pénzbírság címén befolyt összegekről 2. Földkiosztási ív Terjedelem: 2 csomó = 0,03 ifm V—278 Tarnabod nagyközség iratai 1909-1944 (-1961) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, akkortól fogva a Hevesi járáshoz tartozott. 1901 előtti hivatalos neve: Bod. 1871-1950 között nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 835, 1880-ban 784, 1890-ben 876, 1900-ban 1026, 1910-ben 977, 1920-ban 1083, 1930-ban 1135, 1941-ben 1179 főt, területe 1889-ben 1814 kat. holdat tett ki. Képviselőtestülete 1872-ben 20 főből állt. Évente két rendes ülést voltak kötelesek tartani, a tavaszit február első hetében, az őszit pedig november első hetében. 1887-ben a képviselőtestület rendes tagjainak számát változatlanul hagyták, ugyanakkor a szabályrendeletben póttagok választását is előírták, de meghatározatlan számban. 1904-ben a képviselőtestület 4 póttaggal bővült. 1930-tól a képviselőtestület 20 tagból áll, póttagok nem voltak. Évente két rendes ülés lett kötelező, tavasszal és ősszel, de a pontos időpontjukat nem határozták meg. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a helyettes vagy törvénybíróból, hat tanácsbeliből, a jegyzőből és a közgyámból állt. Szolgaszemélyzete a kisbíróból (hivatalszolga) és a tiszteletbeli belrendőr hadnagyból állt. A község okleveles szülésznőt is alkalmazott. 1887-ben a 1939 é. n.
