Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

113 tanácsbeliek száma négyre csökkent, az elöljáróság kibővült a körorvossal. A pénztárnok feladatait a bíró látta el. A segédszemélyzethez tartozott a segédjegyző, a szülésznő és a halottkém. Az elöljáróság minden héten egy ülést köteles volt tartani. 1904-től annyi tanácsülést írtak elő, amennyit a község ügyei szükségessé tettek. 1930-tól az elöljáróságnak ismét hat tanácsbeli tagja lett. Különválasztották a bíró tisztségétől a községi pénzkezelés feladatait és azt pénztárosra bízták. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1909-1921 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1925-1930 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 1938-1946 4. Halotti nyilvántartás 1937-1961 Terjedelem: 4 kötet = 0,08 ifm V-279 Tarnalelesz nagyközség iratai 1879-1944 (-1947) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, 1883-tól a Pétervásárai járáshoz tartozott. 1901 előtti hivatalos neve: Lelesz. 1871-től 1950-ig nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1309, 1880-ban 1317, 1890-ben 1415, 1900-ban 1524, 1910-ben 1684, 1920-ban 1806, 1930-ban 1962, 1941-ben 2052 főt, a község területe 1888-ban 6444 kat. holdat tett ki. A képviselőtestület 1887-től 20 rendes és 8 póttagból állt. Minden negyedévben egyegy rendes ülést voltak kötelesek tartani, közülük a tavaszit március első felében, az őszit szeptember első felében. 1903-tól a képviselőtestület 20 rendes és 4 póttagjának évente két rendes ülést kellett tartania, a tavaszit februárban, az őszit pedig augusztusban. 1912-ben a tavaszi zárszámadási ülések tartását úgy szabályozták, hogy azok februárban vagy márciusban legyenek. 1930-tól 20 rendes tagja volt a képviselőtestületnek. Első félévi rendes ülését februárban vagy márciusban, második félévi ülését pedig júliusban vagy augusztusban kellett megtartania. A képviselőtestület munkáját 1930-tól a gazdasági, az építkezési, a testnevelési és a kulturális-szépészeti bizottság segítette. A községi elöljáróság 1887-ben a bíróból, a jegyzőből, a törvénybíróból, 4 tanácsnokból, 2 közgyámból és a körorvosból állt. A bíró egyúttal ellátta a pénztáros teendőit is. A segédszemélyzetet a szülésznő és a halottkém alkotta. A szolgaszemélyzethez a kisbírót és az éjjeliőrt számították. Az elöljáróság minden héten köteles volt ülést tartani. 1903-tól egy közgyám tagja lett az elöljáróságnak. A segédszemélyzethez csatlakozott a segédjegyző és a vágóbiztos is. A szolgaszemélyzet egy mezőőrrel bővült. 1930-tól a bíró feladatairól leválasztották a pénztár kezelését és létrehozták a pénztáros tisztségét, aki az elöljáróság tagja lett. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi j egyzőköny v 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1911-1917 1927-1935