Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)
Változások 1876-tól 1945-ig
Éppenséggel nem a név gyakorisága, hanem negatív hangzása volt az oka, hogy 1892-ben Fancsal község neve a 73938/IV-7. számú belügyminiszteri rendelet alapján Rózsa-Szent-Márton névre változott. 2 3 A szórványos egyedi névváltoztatások után intézményesen az 1898. évi IV. tc. hozta létre az Országos Községi Törzskönyvbizottságot, melynek feladata volt Magyarország valamennyi községének a hivatalos nevét megállapítani. A bizottság nemcsak a községek nevét, hanem a hozzájuk tartozó azon puszták, telepek, majorok és egyéb lakott helyek nevét is megállapította, melyek jelentőségüknél fogva felvételre kerültek az országos községi törzskönyvbe, illetve nyilvántartásba vettek és a helységnévtárba bekerültek. A törzskönyvbizottság tevékenysége folyamatos volt, s 1914-ig egymás után tették közzé a vármegyék községeinek hivatalos neveit. Heves megye községeinek a nevét 1901ben, a puszták, majorok és külterületi lakott helyek nevét pedig 1903-ban állapították meg és tették közzé. A községnevek írásánál megszüntették a kötőjelek használatát, minden településnevet egybe kellett írni. A törzskönyvbizottság részére kiadott ügyviteli szabályzat 3. §-ának a) pontja értelmében a községneveket kiejtés szerint kellett írni megszüntetve ezáltal a betűk régies kettőzését. A helynevek megállapítása előtt természetesen kikérték a községi képviselő-testületek és a megyei törvényhatósági bizottság véleményét is. A véleményeket és javaslatokat Heves vármegye esetében a belügyminiszter 14 esetben nem fogadta el, s azoktól eltérően állapította meg a községek nevét. 2 4 A község véleménye A törvényhatósági bizottság véleménye A belügyminiszter döntése Bessenyő Bessenyő Besenyőtelek Egerdeménd Demjén Demjén Hevesnána Kisnána Kisnána Abasaár Saár Abasár Solymos Solymos Gyöngyössolymos Hevesbakta Hevesbakta Egerbakta Hevesbátor Bátor Bátor Hevesvezekény Érvezekény Hevesvezekény Hevesbocs Laskóbocs Egerbocs Hevescsehi Hevescsehi Egercsehi Lelesz Lelesz Tarnalelesz Szék Szék Bükkszék Szenterzsébet Szenterzsébet Bükkszenterzsébet Lőrinczfalva Lőrinczfalva Új lőrinczfalva Bessenyő község nevét Besenyőtelek alakban állapították meg. A község kívánsága az volt, hogy maradjon meg a régi név, amit azért nem vettek figyelembe, mert az országban 6 hasonló nevű település is volt, s az Országos Levéltár ajánlására azért kapta a Besenyőtelek nevet, mert már a XIV. században is ezen a néven szerepelt, s így tulajdonképpen a község régi történeti nevének a felelevenítésére került sor. A kettős betűt az ügyviteli szabályzat előírása alapján szüntették meg. Deménd község nevét Demjén alakban állapították meg. A község azon kívánságát, hogy az új neve Egerdeménd legyen, azért nem vették figyelembe, mert a törzskönyvezésnek egyik alapelve volt, hogy lehetőleg kerülni kell a hosszú településneveket, s csak ott alkalmazzák, ahol nincs alkalmas és megfelelő rövidebb név. Demjén esetében annál is inkább megfelelő és történeti hűségű volt a változtatás, mivel már a mohácsi vész előtt is ez volt a neve. Felsőnána község nevét Kisnána alakban állapították meg. A község kérését, hogy ne változzon meg a neve, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legyen Hevesnána, azért nem vették figyelembe, mert Felsőnána néven Tolna vármegyében is volt egy község, lélekszámra nagyobb, s így inkább jogosult eredeti nevének megtartására. Az Országos Levéltár véleménye szerint már 1415-ben Kisnána volt a település neve, s az ügyviteli szabályzat szerint a történeti névnek elsőbbséget kellett biztosítani a község kívánságával szemben. 2 3 HVKL 1892.4.SZ. 2 4 HVKL 1901. 278-282. 20
