Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)
Változások 1876-tól 1945-ig
Sár község nevét Abasár alakban állapították meg. A község óhaját, hogy Abasaárnak írják a település nevét és a törvényhatósági bizottság álláspontját (Saár) az ügyviteli szabályzat alapján nem vehették figyelembe, mert a betűk régies kettőzését - ha az a kiejtésben nem hangzott - mellőzni kellett. Solymos község nevét Gyöngyössolymos alakban állapították meg. A község kérése az volt, hogy továbbra is maradjon Solymos, amit azért nem vettek figyelembe, mert az országban még négy Solymos nevű község volt, melyek közül az Arad megyei nagy történeti múlttal rendelkezett. A közigazgatási és postai zavarok elkerülése érdekében szükséges volt a község nevét valamilyen előnévvel ellátni, melyre a legalkalmasabbnak a Gyöngyös előnév látszott, ugyanis a község a gyöngyösi járásban fekszik, ahol több község is viselte a Gyöngyös előnevet. Bakta község nevét Egerbakta alakban állapították meg. A község kívánsága Hevesbakta lett volna, de nem vették figyelembe, mert az ügyviteli szabályzat értelmében előnév alkotásánál elsősorban az illető községnek vagy vidéknek a történeti emlékei, hegy- és vízrajza, egyéb természeti tulajdonságai, továbbá népességi, gazdasági, kulturális viszonyai szolgáltak útmutatásul, s ha ilyen szempontok kerültek előtérbe, akkor lehetett alkalmazni előnévként annak a vármegyének a nevét, ahová a község tartozik. A bizottság ebben az esetben célszerűbbnek látta az Eger előnév megállapítását. Bátor község nevének megváltoztatását a bizottság szerint semmi nem indokolta, miután ilyen nevű község nem volt az országban. A községnév meghosszabbítását az sem indokolta, hogy a postahivatal Hevesbátor néven volt, ugyanis a községnév megállapítását követte a postahivatal nevének a községéhez való igazítása. Bocs község nevét Egerbocs alakban állapították meg. A község kérése az volt, hogy a neve Hevesbocs legyen, amit az ügyviteli szabályzat Egerbakta községnél felsorolt előírásai miatt nem vettek figyelembe, s a közeli város nevét kapta a község előnévként. Csehi község nevét Egercsehi alakban állapították meg. A község szerette volna, hogy Hevescsehi legyen a neve. Az indok ebben itt is ugyanaz volt, mint Egerbakta és Egerbocs esetében. Lelesz község nevét Tarnalelesz alakban állapították meg. A község szerette volna megtartani a nevét, amihez a bizottság nem járult hozzá, mert Zemplén vármegyében is található volt egy Lelesz község, mely történeti múltját (leleszi konvent, mint hiteles hely) és népességét tekintve jelentősebb településnek számított, így régi nevét az őrizhette meg. A Heves megyei Lelesz község megkülönböztetésként a Tarna előnevet kapta, mivel a község a Tarna patak egyik ága mentén fekszik. Szék község nevét Bükkszék alakban állapították meg. A község kérése az volt, hogy neve változatlan formában megmaradjon, amit azért nem teljesítettek, mert a Szolnok-Doboka vármegyében lévő Szék település sokkal nagyobbnak és jelentősebbnek minősült, s így a Heves vármegyei Szék községet látták el a földrajzi fekvését meghatározó Bükk előnévvel. Szenterzsébet község nevét Bükkszenterzsébet alakban állapították meg. Az országban még két Szenterzsébet nevű település lévén a község a kérése ellenére sem tarthatta meg eddigi nevét, s a Bükkszék községnél leírt indokkal kapta megkülönböztető előnevét. Lőrinczfalva község nevét Újlőrinczfalva alakban állapították meg. Kérése ellenére ez a község sem tarthatta meg változatlan formában - alig két évtizedes - új nevét, ugyanis Maros-Torda vármegye ugyanilyen nevű községe jelentősebb település volt. Ezért megkülönböztetésként az Új jelzőt kellett használni, ami megfelelt annak a ténynek, hogy a megyebeli község újonnan keletkezett a régi Tiszahalászból. Hevesvezekény esetében a törvényhatósági bizottság véleményét nem fogadták el és teljesítették a község kérését. 1924-ben belügyminiszteri rendelet megszüntette a helységnevekben a „cz" írásmód használatát, helyette a „c" betűt kellett használni. Az intézkedés Heves vármegyében öt települést érintett: Bekölce, Apc, Boconád, Maconka és Új lőrincfalva. A rendelet 1924. október 20-tól volt hatályos. 2 5 1939-ben Benisch Artúr egy tervezetet készített Magyarország közigazgatási beosztásának a rendezéséről. A tervezet 28 vármegye, 12 törvényhatósági, 41 megyei város, 96 mezőváros és 155 járás létesítését javasolta. Az elképzelés szerint két megyei város, Eger és Gyöngyös (Eger egyúttal megyeszékhely), 1 mezőváros, Hatvan Heves vármegyében lett volna. A megyét 6 járásra osztotta 2 5 HVHL 1924. 225. 21
