A mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai a Heves Megyei Levéltárban 1948–1990 (1999) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 8. (Eger, 2001)

Bevezető. A termelőszövetkezetek kialakulásának és működésének jogszabályi keretei 1945 és 1990 között

BEVEZETŐ A TERMELŐSZÖVETKEZETEK KIALAKULÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK JOGSZABÁLYI KERETEI 1945 ÉS 1990 KÖZÖTT Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1945 előtt nem voltak Magyarországon, eltekintve az 1919-es proletárdiktatúra kísérletétől. A mezőgazdasági szövetkezetek egyik előzménye a földreform megvalósitásához kapcsolódva jelent meg. Az 1945. évi VI. törvénycikkel jogerőre emelt 600/1945. M. E. számú rendelet végrehajtása során felosztottak minden 1000 kh-nál nagyobb gazdaságot, az azon aluli tulajdonosok pedig csak 100 kh-t, illetve 200 kh-t tarthattak meg, ha nem voltak háborús bűnösök. A rendelet 30. §-a szerint „az igénybevett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben azok szétosztása nem felel meg a termelés érdekének, a földhözjuttatottakból alakítandó földmíves-szövetkezet tulajdonába kell adni". A. földműves-szövetkezetekről szóló 131.000/1945. F. M. számú rendelet bizonyos mértékű szövetkezeti kényszert is alkalmazott, mert kimondta: „földműves-szövetkezetet kell alakítani minden olyan községben, ahol legalább 300 kh földet vagy 60 kh szőlőt illetve gyümölcsöst a földreform során kiosztottak, vagy ahol szövetkezetileg hasznosítható felszerelés, üzem van". Ennek célja még nem a termőföld, hanem az üzemi berendezések koncentrálása és azoknak racionális hasznosítása volt. Heves megyében a földreform végrehajtása során igénybe vettek 160505 katasztrális hold földet, melyből 147815 kh megváltás útján került a földalaphoz. Juttatásban részesült 24491 fö, számukra 72414 kh-t osztottak ki. A juttatottaknak mindössze 8,9%-a kapott 5 kh-nál nagyobb területet, 57,4%-a 2 kh-nál kisebbet. A szocialista kollektivizálás másik előzménye tudatosabb lépés eredménye volt. A kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésével megalakult Magyar Dolgozók Pártja I. kongresszusának (1948. június 12-14.) programja nyomán jelent meg a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló 9000/1948. számú kormányrendelet, melynek értelmében igénybe vették a 25 kh-nál nagyobb bérleteket, illetve azokat, amelyek a saját tulajdonban (használatban) levő földekkel nagyobbak voltak 40 kh-nál. (Igénybe vették a mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozók 5 kh-nál nagyobb bérleteit is.) A bérleteket a mezőgazdasági munkásokból és kisparasztokból újonnan alakult földbérlő szövetkezeteknek, vagy a földműves-szövetkezeteken belül alakult földbérlő csoportoknak juttatták a községi földbérlő bizottságok. A tagok teljes jogú tagjai voltak a földműves-szövetkezetnek is. Térítés fejében a földműves-szövetkezet bonyolította a termelőszövetkezeti csoport könyvelését és ügykezelését. Földet nemcsak a nagybérletek felosztása és a földműves-szövetkezeti vagyon átengedése útján kaptak a termelőcsoportok, hanem ún. állami tartalékföldeket is átvehettek. (A tartalékföldek a 8990/1948. számú, mező- és erdőgazdasági ingatlanforgalmat korlátozó és állami elővásárlási jogot biztosító kormányrendelet eredményeként terjedtek el.) A tartalékföldekkel együtt épületeket, felszerelési tárgyakat is kaptak a földbérlő szövetkezetek, de az állam tenyész- és haszonállatokat, állatvásárlási hiteleket is juttatott részükre. Szükség is volt rá, hisz többségében nincstelenek, kisebb részben új kisparasztok alapították. Másfelől: a tartalékföldek létrejöttéhez vezető rendelet a gazdagabb paraszti réteg (az ún. kulákok) meggyengítését célozta és eredményezte. A földbérlő szövetkezetek jogilag önállóak voltak, ugyanakkor kötelezően tagjai a Magyar Országos Szövetkezeti Központnak, amely viszont az MDP Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottságának állt a közvetlen irányítása alatt. Megyénkben 1948 nyarán 22 földbérlö szövetkezet és 102 földműves-szövetkezet működött. A földmíves-szövetkezetek és a földbérlő szövetkezetek termelőszövetkezeti csoportjairól szóló 14 000/1948. számú kormányrendelet meghatározta a termelőszövetkezeti csoport szervezetét is. Két legfontosabb szerve a csoportértekezlet és az intézőbizottság volt. A kormányrendelet három mintaalapszabályt tett közzé. Az I. és II. típusú csoportba a tagok a tulajdonukban (használatukban) levő föld egy részével is beléphettek. A be nem vitt földön - vagy állatállománnyal - továbbra is egyéni gazdálkodást folytathattak. Az /. számú mintaalapszabály a „táblás termelőszövetkezeti csoport" működését szabályozta. A tagok a szántást és vetést - vetésterv alapján - közösen, a termés betakarítását egyé13