Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-l/a Közgyűlési, részgyülési (kisgyülési) és törvényszéki jegyzökönyvek IV-l/a KÖZGYŰLÉSI, RÉSZGYÜLÉSI (KISGYÜLÉSI) ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEK 1657-1850 Történeti áttekintés A vármegye közgyűlésének és részgyűlésének (másként: kisgyülésének), árva-, úrbéri- és fenyítő (néha: büntető, rabokat ítélő) törvényszékének jegyzőkönyvei. Heves és Külső-Szolnok vármegye legkorábbi közgyűlési jegyzőkönyve 1657ből maradt fenn. (Meg kell jegyezni, hogy volt egy korábbi 1653-1656 közötti jegyzőkönyv is, amely a 11. világháború alatt elveszett.) Megyeközpont hiánya miatt a XVIII. század elejéig az alispán és a nótárius egyaránt igyekezett a nehezen szállítható, nehezen elhelyezhető írásos feljegyzések mennyiségét csökkenteni, hogy minél kevesebb iratot legyenek kénytelenek a gyűlésekre, ítélöszékekre magukkal vinni. A cél az volt, hogy a jegyzőkönyveken kívül más irat lehetőleg ne maradjon meg. Igyekeztek a nélkülözhetetlen iratok - a határozatok, ítéletek, tanúkihallgatások, protestatiók (tiltakozások), inhibitiók (eltiltások), exmissiók (kiküldések, bizonyításra kibocsátások) - szövegét a könnyebben szállítható jegyzőkönyvben rögzíteni. A közgyűlések jegyzőkönyvei ezért gyakran másolatban, de néha eredetiben is, a legfontosabbnak vélt felsőbb leiratokat, beadványokat, a kiadványokat teljes szövegükben tartalmazzák. A sedriák jegyzőkönyvei sokszor magukban foglalják a perirat egész szövegét, a keresetlevelet, a tanúvallomásokat, az ügyvédek replikáit (feleleteit, szóváltásait) és az ítélet (deliberatum) szövegét. A török kiűzését követően a katonai és adózási ügyek tömege hárult a vármegye közönségére. 1687 után és a Rákóczi korban is a jegyzőkönyvek inkább politikai, közigazgatási tárgyakat tartalmaznak. A XVIII. század első évtizedében elkülönül egymástól a polgári és a büntető törvényszék. A jegyzőkönyvek már jelzik, hogy most polgári, majd pedig a büntető törvényszék jegyzőkönyve következik. Az 1729. évi 35. tc. szabályozta a vármegyei ítélőszékek hatáskörét, s ezt követően a közgyűlés pertárgyalást nem folytathatott. A megyeközpont előbb Gyöngyösön, majd Egerben állandósult, a pereket, a közgyűlés iratait el lehetett már helyezni a vármegye levéltárában. Nem volt szükség többé arra, hogy a jegyzőkönyv a periratokat pótolja. Kialakultak a levéltári iratanyagnak a közgyűlések és ítélőszékek mellé csatlakozó iratsorozatai. A büntető törvényszékek jegyzőkönyveit külön bűnügyi jegyzőkönyvsorozatba másolták. A befejezett polgári perekből ekkor kezdett kialakulni a polgári perek külön sorozata. Ezzel egy időre eltűnt a közgyűlési jegyzőkönyvekből mind a polgári, mind a büntetőperes tárgyalások jegyzőkönyve. A sedria alkalmából készült jegyzőkönyvek csak a törvényszéken esetlegesen tárgyalt közigazgatási ügyek bejegyzéseit tartalmazzák. Annál jobban kibővült a közgyűlések, részgyűlések jegyzőkönyveinek mondanivalója. Gyakran szó szerint bemásolták a király, a helytartótanács, a kamara, a katonai főhatóságok, a társmegyék rendeleteit, átiratait, de bemásolták a felterjesztett jelentések szövegét is. Amikortól minden közigazgatási ügyet a közgyűléseken intéznek el, ezek jegyzőkönyve közli a jegyző által a gyűlés színe előtt felolvasott tárgykivonatot, a gyűlések határozatát, sokszor a beadvány és a válasz teljes szövegét is. Ha a gyűlés határozatot hozott, s a 31