Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-l/a Közgyűlési, részgyülési (kisgyülési) és törvényszéki jegyzökönyvek válaszlevél felsőbb hatóságokhoz vagy társmegyékhez szólt, akkor az előadó nótárius a válaszlevél szövegét is a gyűlés elé terjesztette, jóváhagyatta, s a jegyzőkönyvbe foglaltatta. A gyűlés intézkedése csak abban az esetben lett sűrített határozatszöveg, ha a vármegye a saját hatóságainak, szolgabíráinak, alárendeltjeinek adott utasítást, vagy ha az elintézés egyszerű tudomásulvétel, közhírré tétel volt. A XVIII. század közepén Mária Terézia országos főhatóságai, elsősorban a helytartótanács a közigazgatási, pénzügyi, adózási, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vallásügyi, jóléti stb. akták tömegét küldte a megyéhez. A megyében a korábbi időszakos hivatalnokoskodás most vált állandó hivatali szolgálattá. Az egri megyeházán külön hivatali helyiséget kaptak a szolgabírák, a főjegyző, az alispán, az aljegyzők, a törvényszék, a tiszti főügyész, továbbá a kancellária - mely a határozatokat másolta, tisztázta, expediálta (kiadta) - és a levéltár, mely a kancelláriától egy év után átvett iratokat utólag lajstromozta, a jegyzőkönyvi fogalmazványokat tisztázta és mutatózta. A főjegyző irányítása alatt működő kancellária iktatás nélkül kiosztotta a beérkezett aktákat az aljegyzőknek, ezek a gyűlésre elkészítették referátumaikat, s az ott jóváhagyott szöveg került bele határozatként a jegyzőkönyvbe. A közgyűlés és a részgyülés hatásköre a politikai-közigazgatási ügyeken kívül továbbra is kiterjedt az igazságszolgáltatás peren kívüli eljárásaira, a per előkészítésének, a perbeli ítélet végrehajtásának a pertárgyaláson kívül eső, vagy per folyamán valamilyen juridikus irat - testimonialis (bizonyságlevél, tanúsítvány), exmissio, mandatum (rendelet), protestatio, prohibitio (tiltó levél), inhibitio (egyszerű tiltó levél), contradictio (ellentmondás) stb. - kieszközlését célzó tevékenységekre, a perrel kapcsolatban más fórumokkal folytatott levelezésére. Egy-egy törvényszéki irat szövegét a fél gyakran kívánta a jegyzőkönyvben megörökíttetni. Ennyiben a megye gyűlése és törvényszéke hiteleshelyi szerepet is játszott. Mária Terézia 1767-1771. évi úrbérrendezése a Brunszvik Antal királyi biztos elnöklete alatt tartott közgyűléseken folyt le. Ezekben az években az úrbér ügye állandó tárgyává vált a közgyűléseknek, minthogy azonban az urbárium rendelkezése szerint az úri széktől ezután a megyei törvényszékekhez lehetett fellebbezni, az úrbér ügye átkerült a törvényszék hatáskörébe. Egy ideig a polgári törvényszéken intézték el az úrbéri ügyeket, a fellebbezett pereket és a peren kívüli ténykedéseket, az úrbér ügyében való levelezéseket, majd megjelentek a jegyzőkönyvekben a külön úrbéri törvényszék (sedria urbarialis) bejegyzései is. Míg a megyeközpont rögzülése a helyben lakó tisztviselők állandó szolgálatát eredményezve kialakította a havi aktaintéző részgyűléseket, a sedria ülései még nem mutattak ilyen irányú fejlődést. A törvényszékek jegyzőkönyvei csak elvétve kerültek be a jegyzőkönyvek sorozatába, és nem lehet megállapítani, hogy milyen időközönként ült össze a sedria. A peres jegyzőkönyvszövegek igen ritkák és szűkszavúak, csak elvétve utalnak arra, hogy a törvényszék adott esetben, mint elsőfokú ítélőszék járt el, vagy pedig mint az alispán vagy szolgabírák ítélőszékétől hozzá fellebbezett perek fóruma. Ilyenkor is csak a peres felek nevét, a per tárgyát és a közbeeső vagy a végítéletet közölték. Tanúvallomások, replikák már nincsenek a jegyzőkönyvbe foglalva, ezeket a periratban találjuk meg. A főhatóságok gyakran kívántak jelentést az itt tárgyalt perek állásáról, az ítélet végrehajtásáról. E jelentések már nem szűkszavúak, hanem nagyon is bőbeszédűen tájékoztatnak a peres eljárás során felvetődött - sokszor mellékes - körülményekről is. A juridikus iratok kieszközlését célzó ténykedések a sedriák jegyzőkönyveiben is sűrűn szerepelnek. Gyakorivá váltak a peren kívül is elintézhető panaszkérvényekre és szóbeli keresetre 32