Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
A gazdasági szervek levéltári lehetőségei
11 A gazdasági szervek levéltári kutatási lehetőségei A letűnt nemzedékek szellemi s anyagi törekvései, vívmányai s hagyatékai képezik jobbára alapját s alkotó részeit mindannak, aminek jelenleg birtokában vagyunk. Horváth Mihály (1809-1878) történetíró, püspök A Xl-es fondfőcsoportban az 1950-es évek elejétől, a repertórium kézirata készítésének a lezárásáig, azaz 1998. május l-ig, a Heves Megyei Levéltárba beszállított, 1945 előtt keletkezett és feltárt gazdasági szervek (vállalatok, hitelintézetek, szövetkezetek) iratai találhatók. A hazai önkormányzati levéltárakban a gazdasági szervek iratai alapvetően két fondfőcsoportban érhetők el. Elvben a Xl-es fondfőcsoportban a gazdasági szerveknek az 1945 előtt keletkezett, míg a XXIX-es fondfőcsoportban a gazdasági szerveknek 1945 utáni időszakból fennmaradt történeti értékű iratai találhatók. Elvben csak azért, mert az állami és önkormányzati tulajdonú szervek iratainál a korszakhatár az 1945-ös év, vagyis az addig keletkezett iratok a Xl-es fondfőcsoportba sorolandók, míg az azt követő időkből fennmaradt iratok a XXIX-es fondfőcsoportba tartoznak. A társasági tulajdonú (rt., kft., bt.), továbbá a magántulajdoni formájú gazdasági szervek iratainál a korszakhatár az adott szerv állami kezelésbe vételének az ideje, mivel attól kezdve már a XXIX-es fondfőcsoportba kell kerülniük. Ezek elvi határok, viszont a gyakorlatban az 1945-ös esztendőt csak a korábban is állami tulajdonban volt vállalatoknál és az 1946. január l-jén állami ellenőrzés alá vont bányáknál tekintettük korszakhatárnak. Az 1945 előtt keletkezett többi gazdasági szerv esetében pedig az adott gazdasági egység államosításának az időpontját vettük korszakhatárnak. A Xl-es fondfőcsoport iratait a Heves Megyei Levéltárban előttünk dr. Soós Imre levéltár-igazgató rendezte 1969-ben. Az akkor készült raktárjegyzékben néhány szervnél elkészítette a repertóriumot is. Később - 1979-1980-ban - Kellner Judit levéltáros és Gál Edit levéltárszakos egyetemi hallgató az időközben beszállított újabb szervek irataival együtt új raktárjegyzéket készített repertórium nélkül. 1989-1991 között a Xl-es fondfőcsoporthoz tartozó valamennyi gazdasági szerv anyagát középszinten újra rendeztük. Ezt az újabb rendezést több tényező tette szükségessé. Újabb szervek iratait szállították a levéltárba, esetleg a rendezések során más fondból került elő anyag. Időközben a hazai levéltárakban bizonyos változások következtek be a gazdasági szervek iratainak a rendezésében különösen a Magyar Országos Levéltárban -, s elsősorban ez utóbbiak figyelembe vételével kívántuk az anyagot kutathatóbbá tenni, amely elkerülhetetlenné tette az újabb rendezést. Ezért olyan rendszert alakítottunk ki a gazdasági szervek iratanyagaiban, amely fokozottabban figyelembe vette az iratok keletkezésének, fontosságának, hierarchiájának az eltérő voltát. Az iratanyag kutathatóbbá lett azzal, hogy azokat tárgyilag csoportosítottuk. Az egyes csoportok felállításakor figyelembe vettük a részvénytársasági vagy más formában létező gazdasági szerv korabeli irányítási és működési gyakorlatát (pl. közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság, titkárság, osztályok stb.). Ezen kívül a gazdasági egység működésének belső rendjét is szem előtt tartottuk, amikor az iratokat olyan, ún. kvázi osztályokba soroltuk, mint például: jogi-, műszaki-termelési-, személyzeti-, munkaügyi- és bérosztály, nyugdíjpénztár, amelyek a valóságban nem minden esetben így léteztek. E módszer alkalmazását kívánta az is, hogy ezeknek a gazdasági szerveknek az iratai háborús pusztítások következtében többnyire erősen csonkultan, ömlesztett állapotban kerültek csak a levéltárba, ugyanakkor nem voltak iktatva az iratok, és emiatt a vállalati irattár eredeti rendjét már nem lehetett visszaállítani. A rendezés során felhasználtuk a Magyar Országos Levéltárban összeállított „ Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez" címen elkészített módszertani segédlet ajánlásait is. A Xl-es fondfőcsoport repertóriumát és a raktári jegyzékét egységes elvek alapján a következő három szempont szerint állítottuk össze: Történeti áttekintés E megnevezés alatt a rendelkezésre álló adatok és forások alapján összeállítottuk a gazdasági szerv történetét az alakulástól a megszűnésig függetlenül attól, hogy adott esetben a gazdasági szervnek a múltjára vonatkozóan csak egy esztendőről, vagy csak néhány évből maradtak fenn rendkívül egyenetlen iratai. Ha kontinuus gazdasági egységről volt szó, megjelöltük a szervezet jogutódját vagy jogutódjait is. Minden szervtörténeti összefoglalót jegyzetekkel láttunk el. Irattári rendszer és kutatási mód E cím alatt kitértünk arra, mikor és milyen állapotban, honnan került be az anyag a levéltárba, melyek a fennmaradt iratanyag legfőbb jellemzői, s e helyen lehetőség szerint az eredeti irattározást
