Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
A gazdasági szervek levéltári lehetőségei
12 is igyekeztünk vázolni. Kitértünk e résznél a középszintű újjárendezés jellegére, továbbá arra, hogyan kutatható az anyag. Nem utolsó sorban kitekintésként megadtuk a kutatók számára azokat a levéltári jelzeteket, ahol a szerv múltjával kapcsolatban még hol találni iratot a Heves Megyei Levéltár más fondjaiban. Minden olyan esetben, ha módunkban állt kideríteni, hogy más hazai levéltárakban még található irata az adott gazdasági szervnek, útbaigazításként utaltunk rá. Ide tartozik, hogy a más levéltárakban előforduló Heves megyei gazdasági szervek anyagai közül csak azokat a külön kezelt iratokat vehettük figyelembe, amelyekről publikált repertórium készült. A különböző vállalatok, konszernek s bankok jelentéseiben, beszámolóiban még további fontos forrásanyag felderítése vár a kutatóra. Raktári jegyzék Ebben részletesen - tételenként - számba vettük, gyakran darabszint jellegűen, a gazdasági szerv teljes iratanyagát. A középszintű újjárendezés közvetlen gyakorlati haszna - levéltárosnak és kutatónak egyaránt - az, hogy a raktárjegyzékből kiderül a választott gazdasági szerv szervezeti felépítése. Azon kívül megtudjuk, hogy működése során milyen főbb irattípusok keletkeztek és maradtak meg. A jegyzékből ránézésre megállapítható, hogy a kiválasztott anyag könyv-e vagy irat, továbbá ha irat, akkor évkör szerint folyamatos-e vagy hiányos. Utóbbi esetben tilde jellel (~) jeleztük, ha például a levelezési vagy más jellegű anyagból néhány év hiányzik. Végül itt adjuk meg, hogy mennyi a kérdéses gazdasági szerv levéltárban őrzött iratanyagának a terjedelme. A jegyzékből az is kiviláglik, ha a köteteket levéltári dobozban helyeztük el. A terjedelmet iratfolyóméterben adtuk meg, rövidítése: ifm. E fenti szempontok alapján készült el a Xl-es fondfőcsoportba tartozó valamennyi iratnak a repertóriuma és a raktári jegyzéke. Természetesen ez alól kivételt akkor tettünk, amikor az iratanyag rendkívül töredékes volta értelmetlenné tette volna a fenti három szempont szerinti részletezést, illetve ha éppen a csekély iratanyag miatt a szerv történetét adatok hiányában nem lehetett összeállítani. Ez utóbbiaknál ezért csak Történeti áttekintés és Raktári jegyzék készült. A repertóriumban való gyors keresést és eligazodást segítik az elkészült földrajzinév-, személynév-, valamint a tárgy-, vállalat- és intézménynév mutatók. A további eligazodást könnyíti az Irodalomjegyzék és a Rövidítések jegyzéke. Az iratanyag jellege és terjedelme A Xl-es fondfőcsoportban 79 különböző, a jelenkori Heves megye területén működött gazdasági szerv iratait őrizzük, mely összterjedelme 72,36 iratfolyóméter. A gazdasági szervek sorában az egyik jól elhatárolható szervezeti típus a vállalat. Tulajdon szerint voltak állami és magántulajdonú vállalatok, amelyek különböző társasági formában (Rt., kft., betéti társaság esetleg alapítvány) működtek. A másik jól elhatárolható típusba a pénz- és hitelintézetek sorolhatók. Ide tartoztak a különböző bankok, a takarékpénztárak, a hitelszövetkezetek, és ide sorolhatók a biztosító társaságok is. Ha megvizsgáljuk a levéltárban őrzött vállalatok, pénz- és hitelintézetek iratanyagát, és összevetjük a szervek számával, a következő derül ki. A Heves megyei gazdasági szervek iratanyagának összetétele Szervek Szervek Iratmennyiség Iratmennyiség száma %-a ifm %-a 1. Bányák, iparvállalat 20 25,31 51,62 71,3 2. Kereskedelmi, hírközlési vállalat 2 2,54 0,48 0,7 3. Bank 4 5,06 0,48 0,7 4. Takarékpénztár 5 6,33 7,30 10,1 5. Hitelszövetkezet 38 48,1 8,72 12,1 6. Biztosító intézet 4 5,06 0,84 1,16 7. Hangya szövetkezet 4 5,06 1,44 1,9 8. Mezőgazdasági üzem 2 2,54 1,48 2,04 ÖSSZESEN 79 100,72,36 100,E szervek számát tekintve az összes gazdasági szerv közül a vállalatok adják az l/3-át, a pénzintézetek (szövetkezetekkel együtt) az összes szerv 2/3-át teszik ki azok közül, amelyeknek a történeti múltból irata fennmaradt. Fordított a helyzet, ha azt vizsgáljuk a Xl-es fondfőcsoportban, hogy az összes iratból mekkora hányad esik a vállalatokra és pénzintézetekre. A levéltárba került iratok 3/4-ét a vállalatok anyagai adják terjedelemben, míg a pénzintézetek mindössze az 1/4-ét. Az 1950 előtti Heves megyei gazdasági szervek kutatásának kétségtelenül alapvető, de nem egyedüli forrásbázisa a XI. fondfőcsoport anyaga. Bármely konkrét üzem, hitelintézet, szövetkezet esetében lényeges működési információk találhatók a VII-4-es fondban őrzött cégbírósági iratokban, úgy a vállalatokra, mint a pénzintézetekre, s a takarék-, valamint a hitelszövetkezetekre, általában minden, 1945 előtti Heves megye területén bejegyzett szervezetre. Hasonlóképpen érdemes minden
