Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK Heves Megyei Tanács V. B. titkári székébe. 1956. december 18-án a forradalom alatti magatartása miatt leváltották, 1957. január 1-jétől az igazgatási osztály vezetőjeként dolgozott tovább. 1958. augusztus 18-i ülésén a végrehajtó bizottság - kérelme alapján - hozzájárult a Békés megyébe történő áthelyezéséhez. Előbb Békéscsabán városi vb-titkámak, 1963. március 4-én vb-elnöknek választották. Ez időszak alatt szerzett jogi diplomát az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán, levelező tagozaton. 1970. november 1-jétől újból a végrehajtó bizottság titkára lett. Ezt követő pályafutásáról nincsenek adataink. Heves megyében tagja volt a megyei tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak. 1967-ben országgyűlési képviselőnek is megválasztották Békés megyében. 1994-ben hunyt el. K. M. Vadász Márton1225 szolgabíró 1682. május 13-án hirdették ki a vármegye közgyűlésén az 1680. november 5-én kelt armális nemeslevelét. Gyöngyösön lakó birtokos nemes volt. Felesége, Dé- vay Erzsébet révén kapcsolódott a vármegyének több tisztviselőt is adó Dévay családhoz. {Lásd: Dévay János szolgabíró.) 1688. június 2-án került a megyei tisztikarba, ekkor esküdt ülnöknek (assessor) választották meg. A következő évben 1689. október 10-én tartott tisztújításkor Almásy János szolgabíró - lásd: Almásy János alispán - mellé került, mint esküdt (jurassor). 1690. október 16-tól 1691. október 1-jéig a vármegye egyik szolgabírája (judlium, judex nobiliuni) volt. Az 1691-es tisztújításon szolgabírónak, a következő év március 16-án fohadbiztosnak {supremus com- missarius) jelölték, de egyik tisztségre sem őt választották meg. 1693. augusztus 1-jén megint jelölték, ekkor már másodalispánnak {substitutus vicecomes), de végül esküdtnek {juratus assessor) választották meg. Hivatali helye az első járás volt, ahol 1694. szeptember 9-ig tevékenykedett. Az 1695. szeptember 6-án megtartott tisztújításon újra szolgabíró lett, s 1697. szeptember 19-ig állt a harmadik, Egri járás élén. Szolgabíróságai alatt többször megbízták, hogy vegyen részt a vármegyére kirótt adók felosztási munkájában. Megyei hivatalviselésének időszaka után - bár 1698-ban is jelölték még szolgabírónak - inkább lakóhelyén, Gyöngyösön kapcsolódott be a városigazgatásba, ahol 1692-1693-ban már volt tanácstag. 1698-1699-ben újra a tanácsbeliek között szerepel a neve. 1701-től egy éven át a város főbírójaként tevékenykedett. 1702. szeptember 13-tól ismét 1225 Orosz 303. p.; Szabó 2001. 170-172. p.; HML IV-l/a 7. rsz. 221., 339. p„ 8. rsz. 25- 26., 113. p., 9. rsz. 5., 169., 333. p„ 10. rsz. 2. 253. p., 11. rsz. 143-145., 907. p., 12. rsz. 68. p., 13. rsz. 14-16.p., HML 616-617. rsz.; HML IV-7/e 1. rsz. 575
