Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - Az összeírások adatainak statisztikai elemzése - A lakosság társadalmi rétegződése

(magyar, kis) hold, - 1 köböl = 2 pozsonyi mérő = 1200 löl = 1 bécsi (magyar, kis) hold. A számításba vonható és kilában megadott 15 szántó együttes területe 177 kila volt, az alábbi megoszlása szerint: Kila 1 3 5 10 12 18 20 50 I A szántók darabszáma 1 4 2 1 3 1 2 1 15 Bécsi (magyar, kis) hold 0,5 6 5 5 18 9 20 25 88,5 Az egy darab 33 köblös föld területe 33 kis holdat tett ki. A szántóföldekre vonatkozó adathalmaz kevés esetszáma további elemzésre nem alkalmas. A lakosság társadalmi rétegződése Nincs bizonyíték arra, hogy a XVI. századi magyar lakosságnak közvetlen leszármazói maradtak. 1596-ban ugyanis az elfoglalt vár katonáinak és lakosságának egy részét a janicsárok lemészárolták, más részét fogolyként elhurcolták. 1693ban a városi tanács hivatalosan is igazolta, hogy az egri lakosok között nincs olyan, aki a hódoltság előtti egri családok leszármazottja volna.

4

0 Az 1660-as években Evlia Cselebi szerint a város 17 városrészéből tízben mohamedánok, hétben keresztények laktak. A mohamedánok szerinte mind bosnyákok, a lakosság törökül, magyarul, németül is beszél.

4

1 A lakosság zömét tehát a mohamedán lakosság tette ki. A keresztények közé sorolhatjuk azokat a szőlőmüveléshez értő magyar kisnemesi és jobbágycsaládokat, akiket 1606-ban megkötött 1606-ban megkötött zsitvatoroki béke után Egerbe telepítettek a törökök. Ezek a szőlőket nem tulajdonként, hanem meghatározott szolgáltatások fejében hűbéri használatra kapták meg. Valamilyen részleges önigazgatási jogot is kaptak, amelyet Murád egri pasának egy 1639-ben kiadott irata bizonyít. Eszerint a magyarok bíróválasztására nincs befolyása, mert ezt egyik évben a nemesek, másik évben a parasztok választják meg.

4

2 Az elkövetkező csaknem fél évszázad alatt azonban ez a réteg azonban lassan asszimilálódott. Papjuk nem lévén, vallásukat a törökök vallási ttirelmessége ellenére sem tudták a korábbi módon gyakorolni. A hódoltsági területen török menlevéllel rendelkező gyöngyösi ferencesek missziós útjaikon azonban Egerbe is szabadon bejöhettek.

4

3 Talán deákos műveltségű világi licenciátus is élt közöttük, akinek joga volt közös imádságot vezetni, keresztelni, temetni és esketni. A minden bizonnyal megkötött vegyes házasságok mind vallási, mind nyelvi tekintetben erősen befolyásolták ezt a folyamatot. Gyakoribbá vált a kétnyelvűség, de a magyar nyelv használata ennél a rétegnél a hódoltság alatt is megmaradt, a teljes beolvadás tehát nem történt meg. A magyar nyelv megőrzésének egyik közvetett bizonyítéka az, hogy a későközépkori földrajzi nevek egy része a XVII-XVIII. századra is átöröklődött. A keresztények másik, görög rítusú csoportját a XVII. század első harmadában betelepített délvidéki rácok alkották, akiknek zöme a török hadsereg martalóc segédcsapataiból került ki. A töröktől megkapták a középkori Ágoston-rendi kolostor Szent Miklós templomát és feltehetően papjuk is volt. 33