Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
I. A forradalom előzményei
helyett tetteket követelve, azt kívánva, hogy tekintsék őket felnőtteknek, ne „középiskolás fokon" kezeljék őket. Az egész ország egyetemi ifjúságához csatlakozva alakították meg ezen az őszi vasárnapon 9' a főiskolások Kossuth-körét. Mintegy fórumát annak, hogy felnőttek és vitaképesek. Egy nap alatt, jobban mondva, órák alatt több száz főiskolás lépett be a körbe, és este már nagygyűlés keretében olvasták fel a főiskolás Kossuth-kör memorandumát. Szenvedélyes és lelkes vita jellemezte a gyűlést, még a levegő is forró volt a fiatalok körül. De szenvedélyességük mégsem ragadta őket szélsőségekre és követelésük az elkövetett hibák orvoslását kérte. Nem kívántak lehetetlent, megvalósíthatatlant. Hosszú és minden oldalról megvilágított vita előzte meg az egyik legfontosabb kérdést: a DISZ-szel vagy a MEFESZ-szel? És a vita folyamán elhangzott szavak bizonyították, hogy a DISZ Egerben, a főiskolán nem töltötte be hivatását, nem állt az iljúság élére, nem foglalkozott komoly és jelentős problémákkal, nem volt demokratikus és vezetőségét az ifjúság tudta nélkül választották meg. Éveken át elnézte, hogy igazságtalanul távolítsanak el főiskolásokat. Felvetődött a bizalom kérdése is a DISZ vezetősége iránt. Egymás után jelentkeztek a fiatalok hozzászólásra. Nem bízhatnak a DISZ vezetőségben, mert az sem bízott a fiatalokban. Szavazással döntöttek. Mondjon le a DISZ vezetősége, és csatlakozzanak egy olyan szervhez, mely hivatott arra, hogy a főiskolások sajátos problémáival foglalkozzon. Ilyen szervezet az újjáalakuló MEFESZ, melyet a szegedi egyetemisták és a Műszaki Egyetem hívott életre. A DISZ vezetősége elismerte hibáját, s lemondott. Hivatkozott arra, hogy az akkori helytelen politika nyomta rá a bélyegét a DISZ munkájára. Belátták, hogy a júliusi határozat óta nem tettek semmit, ami előbbre vitte volna a főiskolai DISZ munkáját. Hosszas vita folyt az oktatásügyi miniszterhez intézett követelésekről, melyet az ifjúság tizenkét pontban foglalt össze. 9 4 Követelték a politikai és erkölcsi egyenrangúságukat a tanáraikkal, vezetőikkel. Kérték a kötelező óraszámok csökkentését, a fakultatív oktatás bevezetését, azt, hogy a marxizmust heti két órában oktassák, a szemináriumokat, a gyakorlatokat tegyék fakultatívvá, minden hallgató számára egy általa választott gyakorlat vagy szeminárium legyen kötelező, ebből osztályzatot azonban ne adjanak. Az ifjúság hazafias nevelését helyezzék nemzeti alapokra, ne csak emlegessék Apáczai Csere Jánost, Comeniust, Tessedik Sámuelt, használják fel a magyar pedagógia hagyományait a legrégebbiektől a ma élőkig. Emeljék a módszertani órák színvonalát. Kérték a fakultatív nyelvoktatás azonnali megvalósítását, a honvédelem oktatásának heti két órában való megállapítását, követelték, hogy vizsgálják felül az államvizsga-rendszert. Csak pedagógiából és a szaktárgyakból kelljen államvizsgát tenni. 9 3 1956. október 21-én. 9 4 Lásd. a 8. számú dokumentumot. 76
