Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

váltották. Sárközi is hozzájárult egyébként egy szavalattal az október 28-i tanácsválasztás sikeréhez, Petőfi „A XIX. század költőihez" c. versét szavalta el, mely ugyancsak az ellenforradalmi hangulat szítását mozdította elő, történelmi összefüggéseiből kiszakítva. Amíg azonban Kenderesi Tibor általában megelégedett azzal, hogy a színházon belül, illetve mint színész mozdítsa elő működését, Sárközi igyekezett különböző egyéni utakat járni, igyekezett bejutni a forradalmi tanács ülésére, mint a színház küldötte, figyelemmel kísérte a MEFESZ eseményeket. Egyébként ő is részt vett a Szabad Eger Rádióban mint bemondó. [...] A főiskola, a színház és egyéb szervek és intézmények ellenforradalmi elemeinek összefogása, illetve segítsége gazdag tápot adott a forradalmi tanács ellenforradalmi tevékenységéhez. Jelentősen növelték azonban e tevékenység intenzitását az események során létesített különféle kapcsolatok. Az ellenforradalom más városokban lévő gócaival lévő kapcsolat felvételét több irányú törekvés szülte. Egyrészt maga az egri MEFESZ, illetve a forradalmi tanács is arra törekedett Bíró Lajos vezetésével, hogy tájékozódjon és kapcsolatokat létesítsen másfelé a munka összehangolása, tapasztalatok szerzése érdekében. E kapcsolatok felvétele iránti törekvést azonban személyi körülmények is elősegítették. így pl. Sárközi Zoltán, akinek Debrecenben és Szolnokon voltak ismerősei, rokonai, már az események kezdetén, október hó utolsó napjaiban megjelent a forradalmi tanács tudtával és engedélyével a volt AVH épületében, és abban az irányban érdeklődött az ott szolgálatot teljesítő rendőri beosztottnál, hogyan lehetne kapcsolatot létesíteni rádión keresztül a debreceni, szolnoki forradalmi tanácsokkal. [...] Bíró Lajosnak ugyancsak Debrecenben voltak rokonai (nővére az egyetemi dékán titkárának volt a felesége), s ezért október 28-án Miskolcon át többedmagával két Pobjedán el is utazott Debrecenbe. Utazásait tapasztalatcserével is összekötötte, felkereste a miskolci diákparlamentet, és szerzett tapasztalatairól azután beszámolt a forradalmi tanácsnak. [...] Mivel ezekben a városokban, főleg Miskolcon ez időben már erősebb volt a jobbratolódás, mint Egerben, nyilvánvaló, hogy a tapasztalatcsere ösztönző hatású volt az egri eseményekre, amit a történtek be is igazoltak. Bíró Lajos visszatérése után Egerben is egyre merészebbé kezdett válni az ellenforradalom, egyre fokozódik annak elnyomó tevékenysége, és egyre inkább kezd szilárdulni az új ellenforradalmi apparátus. Az egri MEFESZ és a forradalmi tanács védekezése azonban nem csupán Északkelet-Magyarország és az Északkelet-magyarországi Nemzeti Tanács felé nyilvánul meg, melynek alakuló ülésén a forradalmi tanács megbízásából Nagy Pál és dr. Korompai János részt is vettek, hanem - nem utolsó sorban - kapcsolatot igyekeztek teremteni a fővárossal is. Balogh László mint a MEFESZ küldötte, már 1956. október 22-én hajnalban Pestre utazott, hogy részt vegyen a DISZ Központi Vezetőség ankétján. Az október 23-i események a fővárosban érték. Részt vett a tüntetésekben, majd hazatérve beszámolókat tartott a főis392