Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

kólán. Balogh László nem győződött meg Pesten arról, hogy mi igaz a különféle kijelentésekből, saját véleménye és ízlése szerint tálalta és értékelte. Balogh László beszámolói újabb olajat öntöttek a tűzre, és tovább fokozták az eszmei zűrzavart a főiskolán. [...] Kenderesi Tibor, mint a munkástanács elnöke, október végén felvette a kapcsolatot Szörényi Évával, a fővárosi színészek forradalmi bizottságának elnökével, és magáévá tette Bessenyei Ferenc felhívását, mely azt tartalmazta, hogy amíg egy szovjet katona Magyarország területén tartózkodik, nem lép színpadra. E felhívás nyomán Kenderesi Tibor, illetve a munkástanács így egy hasonló értelmű nyilatkozatot fogadtatott el a színházi dolgozókkal. [...] Mindez újabb ellenforradalmi lendületet adott a színháznak, s azon keresztül a forradalmi tanácsnak is, melynek rádiójához október végén, november elején úgyszólván az egész színház bejárt „dolgozni", azaz uszítani. Ugyanakkor Kenderesi Tibor több társával együtt november 4-e után, ennek a hónapnak a vége felé maga is felutazott a fővárosba, a színművészeti szövetségbe, ahol Bessenyeivel is találkoztak, és ahol azt az eligazítást kapták, hogy a színház a Bánk bán című darabbal nyissa kapuit. Az adott történelmi helyzetben ez a nemzeti dráma csak fokozta az ellenforradalmi elemek által amúgy is felszított nacionalista hangulatot, és ilyen értelemben előadása objektíve káros volt, amit ügyészségi vallomásában Kenderesi Tibor is elismert. Ezt megelőzően, még az októberi események során egyébként Sárközi közreműködésével az adott történelmi helyzetben nacionalista jellege miatt ugyancsak káros hatású Fáklyaláng című darab előadására készülődtek, mely ügyben annak idején Sárközi is eljárt a főiskolán. A fővárosi központi munkástanáccsal való kapcsolat fenntartása érdekében Bíró Lajos még november közepén is felutazott Pestre, előadása szerint kíváncsiságból. Kétségtelen tény, hogy Bíró felutazása után újabb ellenforradalmi hullám söpört végig az egri utcákon december elején, s végül is véres fegyveres provokációra került sor december 12-én. [...] A kapcsolatkeresés természetszerűen nem csupán Egerből indult ki. Götzinger Károly, a pesti egyetem bölcsészkarának hallgatója, már október 31-én megjelent 6 társával Egerben az Országos Nemzeti Bizottmány küldötteként. Megbízólevelük bemutatása után Bíró Lajos a főiskolán szállásolta el őket. Götzingerék tevékenysége azután abból állt, hogy a nemzeti bizottmány programjának népszerűsítése érdekében felvette a kapcsolatot a városi és megyei tanács munkástanácsaival, népszerűsítették a „forradalmat", a színházban programbeszédeket tartottak, és ennek eredményeképpen vidéki falujáró csoportokat szerveztek. Programjuk közt olyan pontok szerepeltek, mint pl. törvényes földvisszavétel, a szovjet csapatok azonnali kivonulása, semlegesség stb. A falujáró csoportok összetétele: 1 tanár, 1 diák, 1 katona. Az írószövetség által irányított Országos Nemzeti Bizottmány Götzinger-féle brigádjának tevékenysége már a falujáró csoportok összetételében is híven tükrözi az írószövetség 393