Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

I. A forradalom előzményei

I. A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI Az ötvenes évek első éveiben kialakított szovjet típusú egypártrendszerű diktatúra országszerte súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt. A tervutasításos gazdasági rendszer középpontjában a hazai adottságokat, lehetőségeket teljesen figyelmen kívül hagyó erőltetett nehéz- és hadiipari fejlesztés állt. Mivel Heves megye 1945 előtt és a szocialista átalakulás után is alapvetően agrárjellegű volt, az erőszakos ipari fejlesztés „ csupán" a megye természeti kincseinek fokozottabb kiaknázását, az energia- és az építőipar igényeinek kiszolgálását végző bányák, illetve üzemek fellendítését eredményezte (pl. Mátravidéki Szénbányászati Tröszt, Mátravidéki Erőmű, bélapátfalvi, selypi cementművek). Az iparosításhoz a források jelentős részét a mezőgazdaság megsarcolása révén (pl. kötelező terménybeszolgáltatásokkal) teremtették elő, és az ahhoz szükséges nagy létszámú munkaerőt is innen vonták el. A vidék életét tovább nyomorította a mezőgazdaság kollektivizálása, ami azt jelentette, hogy a szovjet kolhozokhoz hasonló termelőszövetkezetekbe kényszerített parasztoknak birtokukat, állatállományukat és a földműveléshez szükséges eszközeiket is be kellett adniuk a közösbe. Mindezt tetőzte, hogy a kuláknak

7

6 bélyegzett módosabb vagy kevésbé módosabb gazdákat üldözték, osztályellenségnek minősítették, gazdaságaikat szándékosan tönkretették. Mindez a magyar mezőgazdaságot soha nem látott mélypontra juttatta. A piaci mechanizmusok teljes kiiktatása, az irreális gazdasági célkitűzések, az elavult termelési technikák alkalmazása, a könnyű- és élelmiszeripar elhanyagolása, a mezőgazdaság tönkretétele súlyos ellátási gondokat, életszínvonal csökkenést eredményezett. 1953-ban már emberek sokasága éhezett - a falvakban is. 7

6 A kulák orosz szó, jelentése zsírosparaszt vagy nagyparaszt. A Szovjetunióban az 1920-as évek végén kezdődött erőszakos és kényszerű szövetkezetesítést durva kampány kísérte a módosabb parasztokkal - a kulákokkal - szemben, akik általában nem akartak belépni a kolhozokba. A kulák meghatározás egyre szélesedő fogalomkörébe a csak töredékföldekkel rendelkező, de ahhoz ragaszkodó parasztok is bekerültek. Magyarországon a szövetkezetesítési kampány 1948-as kezdete után ugyancsak előtérbe került a kulákok elleni harc, amely azt hirdette, hogy a kulák a kapitalista rendszer csökevénye, aki jelentős magántulajdona miatt eleve ellenséges az új társadalmi berendezkedéssel szemben. Csakúgy, mint a Szovjetunióban, a kulák fogalma Magyarországon is teljesen parttalanná vált. 57