Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

Petőfi Kör gyűlésén. Október 29-én tagja lett a főiskolai munkástanácsnak, majd pedig a rádió munkájába kapcsolódott be. A Szabad Eger Rádió, miután október végén a forradalmi tanács a főiskola toronyszobájában üzembe helyeztette, annak beindításáról is gondoskodott, Bíró Lajos I. r[endü] terhelt egy Horváth nevezetű tanárt bízott meg a műsorszerkesztéssel, majd később azt a munkát Götzinger Károly vette át november első napjaiban. A rádió tevékenysége abból állt, hogy kb. 6 vevőkészüléken külföldi, túlnyomórészt nyugati adók, mint a Szabad Európa [Rádió], London, Madrid stb. magyar nyelvű adásait hallgatták a MEFESZ által odavezényelt diáklányok, ugyanezek a lehallgatott híreket lejegyzetelték, és ezt a lejegyzetelt anyagot Langmáhr Ilona vezetésével a főiskola gépírónői legépelték. Az így elkészült anyagot Langmáhr Ilona sorszámozta, rendszerezte, és a híranyag két példányát leküldte a MEFESZ elnökségének, illetve a forradalmi tanácsnak, és onnan visszaérkezve a bemondóknak adta át. Kezdetben Bíró Lajos a híranyagokat aláírásával látta el, majd később e munka alól tehermentesítette magát, mivel elég sok jelentkező volt, köztük Langmáhr Ilona is, akik szívesen dolgoztak a rádiónál, semmint falujáró csoportokban vettek részt, melyet a Götzinger Károllyal lejött nemzeti bizottmányi küldöttek szerveztek. A vétel, valamint a rejtjelezés megszervezésében Rumann Imre működött közre, aki Egerbe érkezése után, egy naptól eltekintve, állandóan a rádió épületében tartózkodott és a rádiószoba közelében is aludt. Jelentős segítséget adtak a rádió munkájához a színészek is, akik reggel fél 5-től késő estig szabályos beosztásban tevékenykedtek. A terheltként felelősségre vont Sárközi Zoltán a hajnali órákban, míg Kenderesi Tibor az esti órákban volt bemondó. Az adás anyagát üzenetek, irodalmi műsoranyagok, valamint a nyugati adók magyar nyelvű adásaiból összeállított hírek alkották. Ezek a hírek dicsőítették a magyar „szabadságharcot", különböző történeteket tartalmaztak az ávéhások „rémtetteiről", a Köztársaság téri „labirintusokról", Mindszenty kiszabadításáról, Maiéter Pál hősiességéről, a nyugati országok és az ENSZ segítségéről, és a legkülönbözőbb módon uszítottak a népi demokratikus tábor ellen. Ezen kívül adatok vannak rá, hogy a rádiónak rejtjeles kapcsolata volt más adókkal, főleg Miskolccal, s közvetlen kapcsolatot sikerült egy ízben létesíteni a Szabad Európa rádióállomással is. A Szabad Eger Rádió kb. egy hétig működött. Ez alatt az egy hét alatt kivívta magának az imperialista külföld, közte a Szabad Európa [Rádió] elismerését is népellenes uszításával, ellenforradalmi hírközléseivel. A rádió munkájából különösen kivette részét Götzinger Károly, aki saját ellenforradalmi szerzeményeit, kommentárjait, verseit is leadta közlésre, hogy tevékenységére azután és a forradalmi tanács tevékenységére is - a november 4-i felhívással tegyen 395