Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

koronát. E felhívásban az egri „szabadságharcosok" az ENSZ-hez és a nyugati hatalmakhoz fordultak segítségért francia, angol, német, orosz és magyar nyelven. Az eljárás adataiból arra lehet következtetni, hogy november 4-én nem csupán egy felhívás hangzott el a Szabad Eger Rádióban. Lehetséges, hogy két, sőt háromféle felhívás is készült ez alkalommal. Egy rövid orosz nyelvű felhívás, melyet a rádiós szobában járta alkalmával november 4-én délelőtt Balogh László is látott, a szovjet csapatokhoz szólt, és tartalma az volt, hogy ne lőjenek, mert itt nem fasiszták vannak. Ezt az egyik főiskolai hallgató, N. M. olvasta fel. A Götzinger által az ENSZ-hez intézett felhívás a világ népeihez apellált. Ezt Langmáhr Ilona olvasta be a rádióban. Volt azután egy olyan felhívás is, s a legvalószínűbb az, hogy csak ilyen felhívás volt, bár ezt a terheltek nem ismerik el, mely nyugati hatalmak gyakorlati segítségéért esdekelt, s amelyet E. E. főiskolai hallgató olvasott fel német nyelven. A felhívás hilfe-hilfe (segítség-segítség) szavakkal fejeződött be. Míg tehát egyfelől az egri ellenforradalom végóráiban a szovjet csapatokat arra kérték, hogy mellőzzék a fegyveres beavatkozást, ugyanakkor a nyugati hatalmaktól ilyen fegyveres beavatkozást kértek. A felhívások november 4-én kb. 10-11 óra körül hangzottak el a Szabad Eger Rádióban. Az adatok szerint a nyugati adók ezt a felhívást fel is fogták és már aznap közölték, hogy Eger az utolsó szabad adó Magyarországon. A rádiónál folyt tevékenységre jellemző az a fegyelem és konspirativ módszer, mellyel a forradalmi tanács a munkákat megszervezte. A rádiós szoba előtt őrség állt, mely még Bíró Lajost is csak belépési engedéllyel engedte be. A vevőkészülék mellett dolgozó lányoknak is belépési engedélyük volt, mely különböző fedőnevekre, mint Ingeborg volt kiállítva. [...] A szovjet beavatkozás az ellenforradalom erői ellen Egerben azt eredményezte, hogy az október végén és november elején létesült illegális fegyveres csoportok a nem jogerősen elítélt Czaga László főhadnagy és Tompa András rendőr százados vezetésével részben a Bükkbe akart[ak] kivonulni, ellenállás céljából, részben a forradalmi tanács véderő bizottsága az ugyancsak elítélt Kádas Géza közreműködésével küldöttséget menesztett a verpeléti páncélos ezredhez, annak a szovjet csapatok elleni harcba való bevonása érdekében, míg az ugyancsak a forradalmi tanács véderő bizottsága által létesített Holczer-féle tiszti különítmény november 4-én és 5-én fegyveres ellenállásra rendezkedett be a szovjet csapatok ellen a főiskola épületében. Bíró Lajos e készülések láttán, melyek meghaladták már pacifista elképzeléseit, csak annyit tudott mondani Tompa Andrásnak, aki tefus részlegével további ellenállás végett a Bükkbe készülődött, hogy vigyázzon a főiskolásokra. 396