Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
IV. Megtorlás, a forradalom utóélete
2-án Bíró Lajos és Balogh László aláírásával a forradalmi tanács a „polgári nemzetőrség", illetve a főiskolás fiatalokból alakult karhatalom részére napi 500 reggeli, ebéd és vacsorát rendelt a Felsőmagyarországi Üzemélelmezési Vállalattól. E rendelés folytán kb. 30 000 forintnyi értéket szállított le az Üzemélelmezési Vállalat a főiskola, illetve a forradalmi tanács részére. A forradalmi tanács ebből étkeztette a különböző küldöttségeket is, mely az események során felkereste a főiskolát, illetve a forradalmi tanácsot. A forradalmi tanács 5/1956. számú határozatával egyben azt is elrendelte - október 29-én a határozatot Balogh László írta alá -, hogy a vállalati és államigazgatási számlák felett csak a munkástanács két tagjának ellenjegyzésével lehet rendelkezni. Tekintettel arra, hogy ebben az időben a munkástanácsokba zömmel ellenforradalmi elemek kerültek, a kifizetések feletti rendelkezés kezükbe adásával a forradalmi tanács a népi hatalom megdöntését ezen újabb intézkedésével is elősegítette. [...] Az ügyészség irányítása dr. Baranyai Ferenc volt megyei ügyészhelyettes útján történt, aki a megyei ügyészségen magához ragadta a vezetést, és aki egyben a forradalmi tanács jogi bizottságának is elnöke volt. Baranyai közreműködésével törekedett a forradalmi tanács a letartóztatás törvényesítésére, egyben Baranyai az új államhatalmi és államigazgatási szervek létrehozásának és funkcionálásának rövid tervezetét is kidolgozta egy „Tájékoztató" című iratban, melynek aljára Bíró Lajos azt az utasítást írta, hogy stencilezni kell, és közölni kell az újságban is. Az utasítást aláírta még Bírón kívül Jobb László, a védelmi bizottság vezetője, valamint dr. Korompai János, a megyei munkástanács vezetője 20 4 is. [...] Egyébként az egyéb adatokból ítélve, az ügyészségnek a letartóztatások törvényesítésében csupán a regisztrálási szerep jutott. Adat arra, hogy a Baranyai vezette ügyészség bárkinek a letartóztatását meggátolta volna, ez idáig nem merült fel, sőt éppen olyan adatok vannak, hogy dr. Baranyai a már elítélt Jobb Lászlóval is egyetértésben 1956. november 12-ig elhúzta a törvénytelenül letartóztatottak kiszabadítását „védelmi őrizet" ürügyén, bár az események során egyetlen egy esetben sem bántalmaztak senkit sem, különösen nem november 4-e után, hacsak nem felfegyverzett ellenforradalmárok, akik részéről a „védelmi őrizetre" való hivatkozás nyilván átlátszó kifogás, s akiket egyébként lényegében senki sem vont felelősségre a forradalmi tanács részéről. Arra sincs egyetlen adat sem, hogy a forradalmi tanács részéről akár Bíró Lajos, akár valaki más a törvénytelenül letartóztatottak kiszabadítására legalább november 4-én utasítást adott volna. Ellenben adatok vannak arra, hogy Bíró Lajos tudott a letartóztatásokról, hogy olyan álláspontot képviselt, hogy a letartóztatottakat mindaddig őrizetben kell tartani, amíg konkrét dolgokat és cselekedeteket nem tudnak meg róluk, hogy maga is részt vett kommunista 20 4 Dr. Korompai János a megyei tanács forradalmi tanácsának volt az elnöke. 389
