Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

gyanús személyek kihallgatásában, és hogy a nem jogerősen elítélt Czaga főhadnaggyal, a főiskolai diákőrség és a letartóztatásokat végző riadós csoport parancsnokával szorosan együttműködött, mint a MEFESZ elnökség tagja. A letartóztatásokról egyébként Balogh Lászlónak is tudomása volt, de állítása szerint semmit sem tudott tenni ezek ellen, nyilván hogy nem is akart. [...] A legtöbb, ami viszonylag pozitívként említhető meg a letartóztatások vonatkozásában, Bíró Lajosnak az az állítása, hogy meggátolta a börtönbe hurcolt személyek kivégzését. [...] Ez azonban egyrészt november 4-én délután történt, amikor a szovjet csapatok a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felkérésére országszerte erőteljesen beavatkoztak az ellenforradalom leverésébe, másrészt Bíró Lajos azzal az intézkedésével, hogy a börtön „védelmére" harckocsit rendelt ki, egyben azt is meggátolta, hogy a demokratikus erők kiszabadíthassák elvtársaikat a börtönből. S amennyiben szerencsés véletlennek tekinthető a kivégzések elmaradása, legalább annyira veszélyes a társadalomra az a nézet, melyeket döntően Bíró Lajos képviselt, hogy ti. ne legyenek kilengések, hanem „törvényes" keretek között működjön az ellenforradalom. E nézet veszélyessége, különösen a tömegek felé szánt megtévesztő tendenciájában rejlik, mivel a nyílt fasiszta agresszió túlságosan leleplezte volna, hogy a „nemzeti forradalomnak" semmi köze sincs a szocializmushoz, mint ahogyan nem is volt. A letartóztatásokkal kapcsolatos anarchisztikus helyzet és a főiskolán létesült illegális fegyveres csoportok tevékenysége összefüggésben volt egyébként azzal, hogy a honvédség és a rendőrség egyes elemeinek árulása, és nem kis részben a már felelősségre vont Tompa András volt rendőr százados és tefus csoportjának agresszív fellépése folytán a közrend formálása és fenntartása is a forradalmi tanács tetszésére lett bízva, mely azután ki is aknázta ezt a lehetőséget. E vonatkozásban is felelősség terheli Bíró Lajost, aki a forradalmi tanácson belül Nagy Pál MEFESZ elnöknek a Jobb László vezette véderő bizottság munkájából való kikapcsolódása után a véderő bizottság vezetőjének helyettese, és ilyen minőségben Tompa Andrásnak is felettese volt. [...] Egyébként Bíró Lajos I. r[endü] terhelt e vonatkozásban is fennállt befolyására jellemző, hogy az AVH épületéből származó és államtitkokat képező kartonokat feldolgozás céljából Madaras Sándornak adta át, továbbá, hogy olyan beszélgetés zajlott le közte és Jobb László között, hogy Kádas Gézát egy rendőri politikai osztály vezetésével kellene megbízni. [...] Felelősség terheli Bíró Lajost még Balogh Lászlóval együtt a Holczer-féle nemzetőr zászlóalj felállításáért is, melynek vezetőit a katonai bíróság nem jogerősen már elítélte. Ezek a horthysta tisztek október végén és november elején lezajlott szervezkedésük után november 4-én már tüzelőállást létesítettek a Líceumban, és benzines palackokkal is felszerelve készülődtek a szovjet csapatok elleni harcra. Bíró Lajos és Balogh László is tudtak a sorozásról, mely a „nemzetőr zászlóalj" felállítása érdekében történt [...], mindketten látták a 390