Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
IV. Megtorlás, a forradalom utóélete
és népellenes nézetek és elemek felszínre jutását elősegítve, végül is a népi hatalom megdöntését eredményezte helyi viszonylatban. Bíró Lajos I. r[endü], Balogh László II. r[endü] terhelteknek tevékeny részük volt abban, hogy a Pedagógiai Főiskolán már 1956. október 21-én megalakult a Kossuth Kör, mely azután még aznap MEFESZ szervezetté átalakulva később az egri forradalmi tanács magja és lényegében elvi irányító szerve lett. A Kossuth Kör és belőle alakult MEFESZ mind szervezeti, mind pedig eszmei-ideológiai vonatkozásban az ellenforradalom kibontakozását elősegítő szervek voltak. Szervezetileg azért, mert annak dacára, hogy a DISZ Központi Vezetőség 1956. október 22-én országos plénumon kívánta megtárgyalni a főiskolásokkal a DISZ munka problémáit, s a tárgyalás eredményeként intézkedéseket tenni a hibák kijavítására, e plénum döntéseinek be nem várása lényegében a demokratikus centralizmus forradalmi marxista alapelvének semmibe vevése volt. Ideológiailag pedig azért, mert a Kossuth Kör, illetve a MEFESZ némely vonatkozásban esetleg a megszívlelhető javaslatok mellett olyan követelésekkel is előállt, melyek nem a hibák kijavítását, hanem a népi demokratikus rend ellenségeinek aknamunkáját segítették elő, mint pl. a főiskoláról eltávolított osztályidegen elemek rehabilitálásának, vagy pl. a kádermunka megszüntetésének követelése stb. De ha szubjektíve helyesek is lettek volna ezek a követelések, azok felvetésének módja, főleg a tüntetéssel való fenyegetőzés, feltétlenül káros volt. Ez valósággal lázba hozta a főiskolát, mely ezekben az időkben a megbolygatott méhkashoz volt hasonló. A főiskolán kibontakozóban lévő ellenforradalmi hangulatnak jelentős kihatása volt természetszerűleg a város hangulatára, részben a nagy számú főiskolai hallgató, részben pedig a tanári karon keresztül, mert hiszen a főiskolán lezajlott események pillanatokon belül köztudottá váltak a városban. Tetézte a helyzet elfajulását az a körülmény, hogy a főiskolán kialakult illegális csoportosulás az október 23-a után bekövetkezett, és Egerben 1956. október 26-án jelentkező fasiszta ízű tömegtüntetésnek az élére állt, azzal az állítólagos célzattal, hogy levezesse a feszültséget, ugyanakkor azonban, amennyire ez valamelyest sikerült, másrészről a nacionalista, soviniszta szovjetellenes hangulat csak fokozta a jogosság látszatát. Ezen kívül egyes csoportok mind világosabban látták, hogy követeléseikkel nyomást tudnak gyakorolni a főiskola kebelén belül létesült „forradalmi" szervekre és ezt a későbbiek során mindinkább ki is használták. [,..] 20 2 Bíró Lajos I. r[endű] terhelt fiatal főiskolai tanár, adjunktus volt, aki a rajz tanszéken tanított, és hallgatóival már a Kossuth Kör létrehozása előtt olyan karikatúrák szerkesztését tervezték, melyek a DISZ munka fogyatékosságait lettek volna hivatva kigúnyolni. Bíró egyébként értelmiségi származású, édesapja kántortanító volt, édesanyja is tanítónői képesítést nyert. A felszabadulás előtt 20 2 A kihagyott részek a bizonyítékok felsorolását tartalmazzák. 387
