Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
get nekik a rendőrség megszervezéséhez, illetve a fogva tartott kommunisták kiszabadításához. Erre a város prominens kommunistái felkeresték a Gödöllőn állomásozó felsőbb szovjet parancsnokságot, ahonnan a helyzet tisztázására Egerbe érkezett egy vezérőrnagy, s leváltotta a városparancsnokot. Az új parancsnok kiszabadíttatta a fogva tartott pártfunkcionáriusokat, és szovjet katonai biztosítással megtartották az MSZMP első városi, járási, megyei értekezleteit, végül elkezdődhetett a karhatalom zavartalan szervezése is. Az új szovjet katonai parancsnok állítólag kijelentette: a tömegek bizalmának visszaszerzése a kommunisták feladata, abban ők nem tudnak segíteni. Több dokumentumban találunk utalást arra, hogy a szovjet tisztek részt vettek munkahelyi gyűléseken (pl. a Finomszerel vény gyárban és az egri főiskolán). A források szerint a kérdezők, hozzászólók - kezdetben különösképpen - nagy őszinteséggel feszegették a szovjet csapatok magyarországi szerepvállalását, jelenlétét. Gyöngyösre november 4-én a délutáni órákban vonultak be a szovjet alakulatok, és mindenekelőtt megszállták a helyőrség épületét. Leváltották a katonai forradalmi tanács által állított őrséget, elfoglalták a távbeszélő központot, kijárási tilalmat rendeltek el a laktanya területén. Másnap reggel, miután a helyőrség parancsnokával megbeszélték a város rendfenntartási teendőit, elhagyták a laktanyát. A tárgyalás értelmében a karhatalmi feladatokat (a lőszerraktár védelme, a posta, a távíró, a vasútállomás, a laktanya és egyéb objektumok őrzését) a magyar helyőrség látta el. 5 2 A Gyöngyös Városi Munkástanács november 5-i felhívásában közzé tette, hogy megállapodtak a szovjet erők parancsnokával, hogy nem szállják meg a várost, és a hatalom továbbra is a munkástanácsok kezében van. 5 3 Hatvanban a szovjet csapatok rögtön megszállták a posta és a rendőrség épületét, s ezzel átvették a város parancsnokságát. A szovjet egység és a helyi katonai alakulat parancsnoka a rendőrkapitányságon megegyezett abban, hogy a város területén együtt biztosítják a rendet. A magyar katonaság vállalta a Mátravidéki Erőmű és a helyi posta őrzését. 5 4 A káli honvédségi alakulatnál (lőszerraktárnál) november 4-én reggel, Nagy Imre drámai hangú beszéde után egy kb. 200 fős tömeg jelent meg fegyvert, lőszert és kézigránátot követelve. A katonai forradalmi tanács kiadott nekik harminc gyakorló puskát lőszerekkel és néhány kézigránátot. A felfegyverzett táraság egy ideig járőrözött a környező községekben, de fegyveres összetűzésbe végül is nem bonyolódott. Recsken a kora reggeli órákban a forradalmi tanács gyűlést tartott, ahová meghívták a helyi honvédségi alakulat parancsnokát is. A forradalmi tanács elnöke azt javasolta, hogy aknázzák alá a faluba vezető utakat és a honvédség épít5 2 HL, 1956-os gyűjtemény 6. ő. e. 492. o. 5 3 DIV TPGY 95. 7. 1. 5 4 HL, 1956-os gyűjtemény 6. ő. e. 438. p. 29
