Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
sen ki lőállásokat az utak mentén. A jelenlévő hivatásos katonák az ötletet egyértelműen elutasították, hogy elkerüljék a település pusztulását. Utóvédharc és megtorlás A katonai puccsal hatalomra juttatott új kormány ellen fegyveres ellenállás ugyan a megyében sehol nem bontakozott ki, azonban a Kádár-kormányt általánosan elutasították. Az ellenállás skálája igen széles volt: legális, féllegális és illegális; szervezett, spontán és a szó szoros értelmében vett gyermeteg megmozdulásokra egyaránt sor került. Bár a Kádár-kormány első intézkedései közé tartozott az október 23-a előtti államigazgatási szervek (többek között a tanácsok) visszaállítása, illetve a forradalmi bizottságok megfosztása intézkedési joguktól, a forradalom szervezetei mégis fenn tudtak maradni még egy ideig. Az ellenállás legális formájának adott lendületet a Kádár-kormány november 13-i rendelete, melyben a munkástanácsokat a munkásönkormányzat szerveiként engedélyezte, és elrendelte további munkástanácsok megválasztását a munka felvétele után. A forradalom vívmányaihoz legkövetkezetesebben az Egri Járási Forradalmi Intézőbizottság, illetve a járás községeinek forradalmi tanácsai ragaszkodtak. Az október 31-én megválasztott intézőbizottsági elnök, dr. Szombathy István mellett a november 7-i kormányfelhívás után is kitartottak. Bár Szombathy átadta hivatalát a volt vb-elnöknek, a járásból többen is kifogásolták, hogy miért nem működhet tovább az általuk törvényesen megválasztott intézőbizottság. Ekkor Mészáros György 5 5, a Szarvaskői Forradalmi Tanács titkára egy kiáltványt fogalmazott meg a Szabad Ózd című lap írásai alapján. A felhívás Szarvaskő község követeléseit tartalmazta egyrészt a járás minden községéhez, a járási tanácshoz, illetve a „Kádár-féle" kormányhoz címezve. A felhívás határozottan leszögezte, hogy Szarvaskő dolgozó népe sem a kapitalista, sem a „rákosista-gerőista" restaurációt nem akarja, viszont a sok véráldozat után a Kádár-kormányt sem tartja elfogadhatónak. A Kádár-kormánynak, amely szovjet tankok segítségével jutott hatalomra, le kell mondania, s át kell adnia a helyét Nagy Imrének és munkatársainak, akik a Rákosi-érában nem kompromittálódtak. Többpártrendszert, az ország semlegességét, hiteles személyek kinevezését és megválasztását követelték a hatalom minden szintjén és nem utolsósorban hiteles tömegtájékoztatást. 3 6 A tizennyolc példányban készült felhívást elküldték 5 5 Mészáros György (1933-1992) Kerecsenden született, négy polgári, majd két kereskedelmi osztályt végzett. Nyelvésznek, irodalmárnak készült, írói, költői ambíciói is voltak. Egyetemre járt, de tanulmányait nem fejezhette be. A forradalom előtt Szarvaskő vb-titkára volt. Forradalom alatti tevékenységéért jogerősen nyolc év börtönbüntetést kapott. 1962. április 2-án szabadult. 5 6 BAZML, MMB, B. 370/1957. Szombathy István és társainak pere. 30
