Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
forradalmi bizottmányt. Mindkét testületnek külön elnököt választottak, illetve a nemzeti tanács elnöke a nemzeti forradalmi bizottmány elnökének a helyettese lett. A két testület rövid működése alatt leváltotta a kommunista funkcionáriusokat, majd elrendelte az ávós tisztek, illetve a pártfunkcionáriusok letartóztatását. A forradalmi tanácsok működésük során általában elküldték a gyűlölt kommunista vezetőket, esetleg - az államvédelmisekkel együtt - letartóztatták őket, a helyi téeszt feloszlatták, néhol szétosztották a terményeket, az államosított épületeket visszaadták a régi tulajdonosaiknak, az iskolaigazgatót leváltották, a begyűjtési előadót elküldték, iratokat, kommunista szimbólumokat semmisítettek meg, irányították a nemzetőrség tevékenységét, gyűjtést szerveztek a budapesti felkelők részére stb. Legszembetűnőbb, hogy szinte minden településen rehabilitálták - és megpróbálták mihamarabb kárpótolni - az elmúlt időszak sokat szenvedett falusi rétegét, az általánosan kuláknak bélyegzett középbirtokos parasztságot. A helyi rendőrséget (rendőrőrsöt) felváltó új közbiztonsági szervezetet mindenhol nemzetőrségnek nevezték. Ennek feladata volt általában az őrszolgálat ellátása a településen, a kommunista párttagok összegyűjtése és kihallgatása, a községben lévő vadász- és szolgálati fegyverek összegyűjtése, ennek érdekében házkutatások elrendelése és lefolytatása. Az emberek aktivitását, illetve a cselekvés igényét jelzi, hogy a forradalom alig több mint két hete alatt szinte minden járásban létrehozták a képviseleti elven működő járási testületeket. Ezek erejét és elfogadottságát jelzi, hogy a két legfontosabb megyei ellenállási kísérlet is ezekből a testületekből indult ki november 4-e után. Az Egri járásban október 31-én összeült a küldöttgyűlés, és a tanácsi végrehajtó bizottság helyett intézőbizottságot választott. Ehhez már október 29én elkezdte szervezni a járási tanács a küldöttgyűlést: több tagjuk járta a falvakat, és a községi forradalmi tanácsok ülésein javaslatokat tettek a küldöttek személyére, illetve az elfogadandó követelési pontokra. A gyűlésen két napirendi pont szerepelt: a tanács végrehajtó bizottságát felváltó intézőbizottság tagjainak kijelölése és megválasztása, illetve a küldöttek által beterjesztett követelések megvitatása és elfogadása. A küldöttgyűlés 18 tagú intézőbizottságot választott, melynek elnöke dr. Szombathy István 3 5 lett, a 1 5 Dr. Szombathy István (1900--?) a jogi doktorátus megszerzése után előbb bírósági gyakornok, majd bírósági jegyző lett. 1945-től 1948-ig az Egri Népügyészség vezetője volt. Ezután földmérő irodában, majd az Egri Járási Tanácsnál állt alkalmazásban. A forradalom előtt a Járási Tanács VB Földnyilvántartási Csoportjának volt a vezetője. Október 31-én a községek küldöttei közfelkiáltással, majd titkosan is őt választották meg a járási intézőbizottság elnökévé. Forradalom alatti, majd az utóvédharcban tanúsított magatartásáért a MMB gyorsított ügyekben eljáró külön tanácsa első fokon halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet 13 év börtönbüntetésre enyhítette. 23
