Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
tagság nagyrészt értelmiségiekből, illetve kuláknak bélyegzettekből állt. Kimondták, hogy a továbbiakban a községek utasításokat csak az intézőbizottságtól fogadhatnak el. A küldöttgyűlés által elfogadott követelés főbb pontjai megegyeztek az országosan elterjedtekkel, de a tulajdonviszonyok tekintetében az átlagosnál radikálisabb célkitűzéseik voltak, így például a birtokok felső határát ötszáz holdban állapították meg, az üzemeket tizenöt foglalkoztatottig kívánták magántulajdonban hagyni. 3 6 A Pétervásárai járásban november 3-ára hívták össze a községek küldöttgyűlését, ahová minden település öt-öt főt delegált. A gyűlés öttagú elnökséget, majd elnököt választott. A járási forradalmi tanács elnöke Fehérdi József 3 7 lett. Legsürgetőbb feladatuknak a járásban mintegy két hete szünetelő közigazgatási munka beindítását, illetve a közbiztonság érdekében a nemzetőrség megszervezését tekintették. 3* A Hevesi járásban november 3-án a községek küldötteiből alakult meg a 16 fős intézőbizottság, amelynek elnöke Orosz Miklós, a volt járási tanácselnök lett. Mivel másnap a szovjet csapatok bevonultak Hevesre, érdemi tevékenységre a bizottságnak már nem maradt ideje. A Füzesabonyi járás forradalmi tanácsát október 30-án hozták létre a járási tanács dolgozóiból, valamint a községek forradalmi tanácsainak a küldötteiből. A gyűlésen megválasztották a vezetőséget, a 16 intézőbizottsági tagot, valamint az új járási hivatal osztályvezetőit. Első intézkedésükként feloszlatták a járási tanácsot, utasítást adtak a tagosítások megszüntetésére és a földek visszaadására, valamint a kártalanításra. Elrendelték, hogy a terményforgalmi vállalat vagy az állami gazdaságok szolgáltassanak ki terményt a lakosságnak. (November 4-től a hónap végéig kompromisszumos megoldásként a forradalmi tanács együtt tevékenykedett a járási tanáccsal.) A Gyöngyösi járás ideiglenes munkástanácsa és nyolctagú intézőbizottsága október 29-én alakult meg. A végleges munkástanácsot a községi munkástanácsok küldötteinek részvételével megválasztó gyűlést november 6-ra tűzték ki, erre azonban már nem került sor. A Hatvani járásban is létrejött a képviseleti elven választott járási forradalmi tanács, de a szovjet megszállás miatt érdemben már ez sem tudott működni. 3 6ÁBSZTL, V-150371. 83. p. 1 Fehérdi József (1920-?) apja ludovikás tiszt, majd adóügyi jegyző volt, ahonnan Blistázták. O maga hét gimnáziumi osztályt végzett, majd autodidaktaként szobrászkodással (sírkőfaragással) foglalkozott. 1955-ben tiltott határátlépés miatt öt év börtönbüntetésre ítélték, 1956. júliusában feltételesen szabadult. A forradalom alatt a Pétervásárai Járási Forradalmi Tanács elnöke lett. Ezért, valamint a novemberi szervezkedésért 12 év börtönbüntetésre ítélték. 3 8 HML, EMB, B. 872/1957. Fehérdi József pere.
