Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
főiskolások között. Az adásokban helyi üzenetek, az országos politikai események kommentárjai, illetve nyugati rádióadásokból átvett szemelvények hangzottak el. A hírek bemondásában két színész segédkezett. Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa felvette a kapcsolatot a Borsod Megyei Munkástanáccsal. Az egri küldöttség tárgyalások után úgy döntött, hogy csatlakozik a borsodi dolgozók állásfoglalásához és követeléséhez, amely a kormányhoz képest általában radikálisabb volt. Bár a járásokban kialakultak a területi elven alapuló magasabb szintű helyhatósági szervezetek, megyei szintű új forradalmi szervezet Hevesben november 4-ig nem alakult. A Heves Megyei Tanács apparátusából október 26-án létrejött egy testület, amely segítette az új helyhatósági intézmények létrehozását a megyében. Ez az ún. nyolcas bizottság szakmai feladatonként felosztotta az államigazgatás területét, és minden „szakvonal" élére egy forradalmi tanácstagot jelölt ki. A bizottság elnöke dr. Korompai János 3 1 lett, aki egyben az igazgatási „szakvonal" vezetői feladatait is ellátta. Legközelebbi munkatársa dr. Bajnok Dezső (egykori alispáni titkár Egerben), aki egyben a városi forradalmi tanács összekötője is volt, s annak a Közellátási Bizottságát irányította. Annak ellenére, hogy Korompai nem volt tagja a megye legjelentősebb forradalmi szervezetének, mégis ő és a főiskola MEFESZ-szervezetének elnöke, Nagy Pál képviselte Heves megyét Miskolcon az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács alakuló ülésén. Erre november 2-án a Nehézipari Műszaki Egyetem épületében került sor, a gyűlésen részt vettek Békés, Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megyék, Miskolc város és a miskolci egyetem képviselői. A szervezet mintájaként a Dunántúli Nemzeti Tanács szolgált. A gyűlésen elfogadtak egy 15 pontból álló határozatot, amelynek szövege a november 4-i Népújságban is megjelent. Az újabb szovjet támadás miatt a nemzeti tanács érdemi tevékenységet már nem tudott kifejteni. Az október 28-i fordulat, valamint az egri hatalomátvétel hírére a megye egész területén, minden településen és munkahelyen megtörtént a régi rezsim képviselőinek a leváltása, illetve korábbi tevékenységük elbírálása. Hosszú évek óta először hiteles helyhatóságok, illetve közbiztonsági szervek jöttek létre. Az új apparátusok megteremtése érdekében komoly munkát végzett a budapesti diákok kezdeményezésére alakult ún. falujáró mozgalom, amelybe az 3 1 Dr. Korompai János (1919-1996) szegény egri parasztcsaládból származott. Közgazdasági egyetemet végzett, kiválóan beszélt több idegen nyelven. A koalíciós időkben Eger város főjegyzői tisztségét töltötte be, és a Szociáldemokrata Párt városi elnöke volt. Az MDP-ből a két párt egyesítésekor kizárták. 1948-49-ben Eger polgármestere volt. 1950-57 között a megyei tanács tervosztályán dolgozott. Forradalom alatti tevékenységéért nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult. 20
