Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében

Egri Pedagógiai Főiskola MEFESZ-szervezetének tanárai és diákjai is bekapcsolódtak. Röplapjaikon figyelmeztettek mindenkit saját tettének következményeire, súlyára: „Minden falunak olyan élete lesz, amilyen forradalmi bizottságot választ magának. Vigyázzatok, hogy kikre bízzátok magyar falvaink életének az irányítását. Becsületes magyarokat a bizottságokba! "

n A röpiratok szövegét naponta többször beolvasták a Szabad Eger Rádióban. Az új önkormányzati testületek elnevezése nem volt egységes, volt köztük nemzeti bizottság vagy bizottmány, forradalmi bizottság, forradalmi tanács, munkástanács. A választásokat követően a forradalmi tanács elnöke lett a falu legfőbb irányítója. Nagyobb településeken elnökhelyettest is választottak, néhány helyen ismét jegyzőnek nevezték az adminisztratív ügyek felelősét. A titkár választása nem volt általános, ugyanígy a végrehajtó bizottság helyett is csak ritkán hoztak létre új testületet, ha mégis, akkor általában az intézőbizottság nevet adták neki. Az új forradalmi testületek személyi összetétele különbözőképpen alakult ki. A legtöbb helyen elzavarták a régi funkcionáriusokat, de arra is számtalan példa akad, hogy csupán azokat váltották le, akikkel elégedetlenek voltak. Ha a tanácselnök, illetve a vb-titkár korábbi tevékenységével nem váltotta ki a lakosság ellenszenvét vagy gyűlöletét, akkor megmaradhatott funkciójában. Olyan is előfordult, hogy valakit - általában köztiszteletben álló helyi lakost - távollétében, vagyis tudta nélkül választottak a forradalmi szervezet élére. Dormánd községben a forradalmi tanács október 28-án alakult meg, a tagok többsége a volt tanácsi végrehajtó bizottságból került ki. Az egyetlen kritérium az volt, hogy az új önkormányzati szervezetbe a kommunista párt és a tsz tagja nem kerülhetett be; elnöke a vb-elnök volt, aki a forradalom leverését követően is hivatalban maradt. A forradalmi tanács érdemi politikai döntéseket nem hozott, de elrendelte a tsz kukoricájának a kiosztását. Feldebrő községben is október 28-án alakult meg a forradalmi tanács, elnökéül itt is a vb-elnököt választották. Leváltották viszont az iskola igazgatóját, egyben kötelezővé tették a hitoktatást. A tsz-tanyát visszaadták régi tulajdonosának. Erdőtelek községben szintén október 28-án választották meg a 60 fos forradalmi tanácsot, amelyen belül 8 fos végrehajtó bizottság alakult. A forradalmi tanács elnöke a volt vb-elnök lett, s a végrehajtó bizottság is a régi apparátus tagjaiból állt. Jelentősebb tevékenységet a régi-új testület nem fejtett ki. Az általános az volt, hogy a gyűlölt rezsim úgyszintén gyűlölt helyi képviselőit eltávolították; volt, ahol indulatoktól fűtötten, nemegyszer tettlegességet is alkalmazva űzték el őket a hivatalukból, néhol még a lakóhelyükről is. Az indulatok hátterében legtöbbször nem is a kommunista rendszerrel szembeni általános ellenszenv, hanem egy-egy konkrét, személyes sérelem húzódott meg. 3

2 BAZML, MMB, B. 1192/1957. Bíró Lajos és társainak pere. 21