Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
dalmat támogató katonatisztekből, rendőrökből, diákokból és munkásokból szervezték meg a nemzetőrséget, csúcsszerve a Jobb László vezette Nemzetőrség Ideiglenes Városi Parancsnoksága lett. A parancsnokság tagja volt még Tompa András rendőr százados és Nagy Pál főiskolai hallgató. A parancsnokság alá tartozott a Politikai nyomozócsoport, a Fegyveres diákosztag, ennek „R" (vagyis riadó) csoportja, a 32-es AKÖV forradalmi zászlóalja (Tompa András vezetésével), valamint ennek „R" csoportja (Bartók László vezetésével), a Rendőrség Forradalmi Tanácsa és a tartalékos tisztekből verbuvált ún. tízes bizottság (Holczer László vezetésével). 2 4 A város fontosabb objektumaihoz a nemzetőrség egységei adtak őrséget, éjjelenként pedig a lakosság fokozottabb biztonsága érdekében járőrök cirkáltak a város utcáin. Kijárási tilalom elrendelésére nem volt szükség. A védelmi bizottság - egyetértésben a forradalmi tanáccsal - a nyugalom és a békés átmenet biztosítása érdekében, erőszak alkalmazása nélkül őrizetbe vett néhány volt pártfunkcionáriust és államvédelmi tisztet. Úgy tervezték, hogy további sorsukról az új, demokratikus bíróságnak kell döntenie. A forradalmi tanács személyi kérdésekben is döntött. Átalakította a megyei lap, a Népújság szerkesztőbizottságát, valamint leváltotta a városi tanács elnökét. Utóbbi élére Rákóczi Lajos került, aki korábban a végrehajtó bizottság elnökhelyettesi tisztét töltötte be. (A városi tanács forradalmi tanácsának elnökévé is őt választották.) A Népújság főszerkesztői teendőivel Sklánicz Vince főiskolai hallgatót bízták meg, így az adott időben legfontosabb propagandaeszköz, a helyi sajtó - amely ezekben a napokban csak Egerben volt kapható, vidékre nem jutott el - a forradalmi eszmék szószólójává vált. A Népújság több alkalommal bírálta az országos politikai vezetést. Október 28-i számukban kifogásolták az új kormány személyi összetételét, Azt, hogy több sztálinistarákosista politikus (Apró Antal, Bognár József, Erdei Ferenc) is helyet kapott benne. „Jobb magyar kormányt is el tudnánk képzelni, olyat, amelynek tagjai képesek a jelenleg dúló szörnyű testvérharcot megszüntetni. Akikre hallgat népünk, s akik hallgatnak népünkre. " 3 0 A város forradalmi központjából, a líceum épületéből főiskolai hallgatók Szabad Eger Rádió néven független rádióadást sugároztak. A berendezést az ÁVH épületéből hozták el, miskolci műszaki egyetemisták helyezték üzembe. A rádióadás megindítását is a miskolciak szorgalmazták arra hivatkozva, hogy nem kielégítő a kapcsolat a Nehézipari Műszaki Egyetem diákparlamentje és az egri 2 g Jobb László 1956. október 29-én utasítást adott egy védelmi zászlóalj létrehozására, melynek szervezését az ún. tízes bizottság végezte. A bizottság vezetésével Holczer Lászlót, volt horthysta őrnagyot bízták meg. A bizottság többi tagja is nagyrészt egykori katonatiszt volt. Tevékenységük később igazolásul szolgált ahhoz a koncepcióhoz, hogy a forradalmat - másokkal együtt - a népi demokrácia ellenségei, a „régi világ" képviselői robbantották ki. így tevékenységükért súlyos börtönbüntetést kaptak. 3 0 Népújság, 1956. október 28. 19
