Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében

főiskolán tartották, az ülés levezetésére az egyedül jelenlévő MEFESZ-tagot, Balogh László főiskolai hallgatót kérték föl (Bíró Lajos ekkor Debrecenben tartózkodott). Az elnök megválasztásakor újra az volt a vélemény, hogy e posztra MEFESZ-tagnak kell kerülnie. Ismét Balogh Lászlót javasolták, aki viszont az idősebb és tapasztaltabb Bíró Lajost ajánlotta. Végül ideiglenesen mégis Baloghot választották elnökké, és mivel Bíró Lajos elfoglaltságaira hivatkozva később sem vállalta el a tisztséget, november 3-áig formálisan ő maradt a forradalmi tanács elnöke.

2

4 Mindazonáltal a tanács szellemi irányítója, legbefolyásosabb személyisége Bíró Lajos

2

5, valamint az adott helyzetben a legfontosabb (rendvédelmi) feladatot ellátó Jobb László

2

6 főhadnagy voltak. Mindketten alapvetően mértéktartó, megfontolt és kompromisszumkereső magatartást tanúsítottak a forradalom időszakában. Az összejövetel a szakmai bizottságok megválasztásáról is határozott. A bizottságokba kellő szakértelemmel rendelkező és a forradalom követeléseit támogató nem munkástanács-tagokat is beválasztottak.

2

7 A Jobb László főhadnagy vezette védelmi bizottság mellett a jogügyi, a közellátási, a sztrájk- és a mezőgazdasági bizottság működéséről és személyi összetételéről maradtak fenn adatok. Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa legsürgetőbb feladatának a város közrendjének és közbiztonságának megteremtését tekintette. Ennek érdekében október 29-én felhívással fordult a lakossághoz, közzétéve, hogy a városban lőfegyvert csak a forradalmi tanács fegyverviselési engedélyével lehet tartani, minden más fegyvert és a lőszert a tanácsnak be kell szolgáltatni.

2

8 A védelmi bizottság munkájának köszönhetően a forradalom következő napjaiban Egerben számottevő atrocitásra nem került sor. Jobb Lászlóék a forra2

4 BAZML, MMB, B. 1192/1957. Bíró Lajos és társainak pere. 2

5 Bíró Lajos (1927) pedagógus családból származott. Járt közgazdaságtudományi egyetemre, iparművészeti főiskolára, majd tanulmányait pedagógiai főiskolán fejezte be, rajz szakon. 1951 óta az Egri Pedagógiai Főiskola Rajz Tanszékének volt az oktatója. A forradalom alatt Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsának talán legbefolyásosabb személyisége volt. Tevékenységéért jogerősen négy év börtönbüntetést kapott. 1959. április 3-án közkegyelemmel szabadult. 2

6 Jobb László (1924-2002) erdélyi származású, a II. világháború után tanulni jött Budapestre, ahol a Kossuth Katonai Akadémián szerzett diplomát. 1950-től Egerben teljesített katonai szolgálatot hadműveleti alosztályvezetői beosztásban. Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa Védelmi Bizottságának a vezetője volt. Forradalom alatti tevékenységéért a Budapesti Katonai Bíróság vonta felelősségre. Első fokon a népköztársaság megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés vezetése miatt tizenöt év börtönbüntetésre ítélték, amelyet másodfokon helyben hagytak. Börtönbüntetéséből, amelyet végig a Budapesti Országos Börtönben töltött le, az 1963. évi közkegyelem alapján szabadult. 2

7 HL, BKB, B. 282/1957. Jobb László és társainak pere. 2

8 Népújság, 1956. október 29. 18